Gyakran emlegetjük fel a „régi, szép időket”, amikor még sétahajóval is lehetett közlekedni a Dunán. Hosszú szünet után néhány éve ismét elindult a hajójárat Százhalombatta és Budapest között, igaz, csak hétvégeken és naponta csak kétszer, de akkor azt hittük, ez kezdete valaminek, talán éppen a vízi közlekedés népszerűbbé válásának. Tévedtünk. Kevesen éltek a lehetőséggel, ezért a kezdeményezés érdektelenség miatt zátonyra futott, ismét hajó nélkül maradt a battai kikötő.
Úgy tűnik, mégis van remény: a napokban bejelentették, hogy a BKV júliustól budapesti hajójáratokat indít, amelyeket ezúttal nem a kirándulóknak szánnak, hanem a főváros tömegközlekedését lesznek hivatottak némiképp tehermentesíteni. A Budapesti Közlekedési Központ egyúttal azt is közölte, hogy a terveikben szerepel az elővárosok bekapcsolása a hajózásba, Százhalombatta és Budapest, illetve Nagymaros és Budapest között.
Amint azt a BKK sajtóirodájától megtudtuk, kétszintű vízi közlekedési rendszer megteremtésén dolgoznak. A felső szintet a Budapest környéki településeket kiszolgáló gyors hajójáratok alkotnák, melyeket a fővároson belül lassabb, sűrűbben megálló helyi vízibuszok egészítenének ki.
Az elővárosi járatokhoz gyors és kényelmes hajókra van szükség, amelyekkel 50 kilométeres sebességgel Százhalombattáról Budafokra 27, a Batthyány térre pedig 45 perc alatt lehetne eljutni. Az erre alkalmas vízi járművek beszerzésére legkorábban 2014-ben nyílik lehetőség, emellett a járat beindításának egyéb feltételeit is meg kell teremteni. Korszerű kikötőket kell építeni, ahol fedett váróterem, P+R parkoló, kerékpártároló és jegyautomata áll az utazók rendelkezésére. A tervek szerint Százhalombattán két helyen, Dunafüreden és az Óvárosban kötne ki a járat, majd Tököl, Lakihegy, Nagytétény és Budafok érintésével jutna el a fővárosba, ahol a Boráros téri és a Március 15-e téri megállók után érkezne a Batthyány téri végállomásra.
A várakozások szerint a gyorshajójárat naponta több mint húszezer ingázót lenne képes szállítani lakóhelye és a főváros között, ez észrevehetően csökkentené a közutak igénybevételét. A sajtóiroda közleményében kihangsúlyozza: a BKK a terv megvalósításában leginkább a katalizátor szerepét láthatja el, közlekedésszervezőként ugyanis hatásköre a főváros közigazgatási területére korlátozódik, így mindenképpen szükség lesz az érintett önkormányzatok, valamint az állam támogatására is. (Fotó:Ba Norbert)





