A kiállítás évek óta járja az országot és idén a határon túlra is eljut. Minden helyszínen felkészített általános és középiskolások vezettik a látogatókat a tárlaton. Az I. Számú Általános Iskola három hetedikese, Kéri Eszter, Badics Renáta, Haraszti Benjámin elmondta, szívesen kapcsolódtak be a tárlatvezető-képzésbe, a témát és az oktatás módját is izgalmasnak találták, bár tanulmányaikban még nem tartanak a XX. századi történelemnél. Berkesi Balázs, a SZISZKI idén érettségiző diákja úgy nyilatkozott, nagyon részletes, hihetetlen mélységű képzést kaptak a Holokauszt Emlékközpont szakembereitől. Félelmetesnek tartja a népirtás ötletét, ahogy a végrehajtás precizitását is.

A március 11-i megnyitón már a battai diákok tartottak vezetést a látogatóknak. Ilan Mor nagykövet kiemelte: kötelességünk emlékezni és emlékeztetni a majd 70 éve történtekre. Vezér Mihály polgármester szerint a mai gazdasági válság is táptalaj a feléledt "ordas eszméknek", de többé nem történhet meg Magyarországon, ami a második világháború során történt. Dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója azt mondta, az elhurcolt 430 ezer zsidóból talán 130 ezer maradt ott a rámpán, a többiekből por sem maradt, csak a fájdalom, amit több generáció is szenved. Mi, magyarok nem szeretünk erről beszélni, de nemcsak a diadalokról kell szólni, hanem a bűneinkről is. Be kell vallanunk, hogy a holokauszt az erkölcs, a tízparancsolat, a magyar történelem veresége volt. Asztalos Károly rabbi kiemelte: az igazi tolerancia a megismerésből, a szembenézésből és a tanulásból áll. A történelemből kell tanulnunk, hogy ne a saját hibánkból kelljen.

Mindent meg kell tennünk, hogy az ifjúság ne a különbséget, a másságot figyelje, hanem az azonosságot, a közösséget – mondta Katona Tamás, a százhalombattai Hit Gyülekezet lelkésze. Kötelességünk a bocsánatkérés is, mert a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közöny. A szervezésbe is bekapcsolódott gyülekezet vezetője arról is tájékoztatott, hogy a tárlatra számos helyi, ercsi és budaörsi diákcsoport foglalt látogatási időpontot. Gyülekezete nevében leleplezett egy márvány emléktáblát is, amely az elhurcolt zsidó családok emlékét őrzi. A kihelyezésről később gondoskodnak.

A vándorkiállítás egy Auschwitzben szolgált német katona által, szerelmi ajándékként összeállított fotóalbum 28 magyar vonatkozású képét mutatja be. A képek a megsemmisítő táborba érkezett kárpátaljai magyar transzport érkezését ábrázolják. Ezt az albumot találta meg a kárpátaljai Jákob Lili a tábor felszabadítása után, egy tiszti hálóban. Döbbenten ismerte fel hozzátartozóit, ismerőseit. Az album jelentette számára az egyetlen és utolsó emléket szeretteiről.

Az album gyakorlatilag az egyetlen fotódokumentum a Holokausztról. A battai tárlaton a százhalombattai zsidóság története is bemutatásra került. Százhalombattán már az 1800-as évektől jegyeztek zsidó vallású lakost. Az itt élő kereskedő zsidóságot – Schultheisz, Krausz, Reisz, Engel és Práger család – Érdre, Székesfehérvárra, majd onnan Auswitzba hurcolták, ahonnan csak ketten jöttek vissza. Zsidó volt Freiberger Dávid és Balla Henrik, a téglagyár, valamint Bíró Pál és Glück Frigyes, a város egyetlen megmaradt kúriájának utolsó két tulajdonosa is.