Hubay Miklós öreg barátom volt. Élete alkonyán foghattunk kezet egymással, ám ez a kézfogás mégis olyan volt, mint amikor a kamaszodó ifjak felismerik egymásban a szellem közös nevezőit. Február elején még a Duna-parton sétálgattunk, s ő mesélt nekem életről, halálról, szerelemről. Egy meg nem írt drámájának a titkát is gondjaimra bízta. Tíz éves korától foglalkoztatta Madách monumentális műve, Az ember tragédiája. A fenti címet viselő könyv tulajdonképpen nyolcvan év erről szóló jegyzeteit, tűnődéseit, dramaturgiai ötleteit tartalmazza. Madáchot a legcsodálatosabban izzó tehetségnek tartotta. Szerinte a legnagyobb alkotói bátorság és a legeredetibb drámaírói fogás az első embert - akitől az egész emberiség léte vagy nemléte függ - a lenni vagy nem lenni dilemmája elé állítani. "Shakespeare mind a tíz ujját megnyalta volna, ha ez eszébe jut!"- kiáltott fel séta közben, majd a folyóra csapódó sirályok éles röptétől elvarázsolva Zelk Zoltán híres versét kezdte idézni. Aztán visszarévedt a Tragédiára és folytatta tűnődéseit: "A fajfenntartás minden mohósága, ám hiába: Ádám soha célját el nem érő kéjvágya megannyi reinkarnálódása során – ez lesz a dráma energiáinak egyik gerjesztője. És minden élő menthetetlen halála lesz a másik örök mozgató erő. Az értelmetlen életek értelmetlen halála." Az ember tragédiája a görög dráma legmodernebb változata. Cselekmény, tér és idő egysége annak ellenére megvan benne, hogy több helyszínen és több ezer évet átfogva játszódik, mert valójában a helyszín az Édenkert és annak kapuja, az időutazás pedig csak álom. Az istenek helyett itt a Teremtő szeretete és a kísértő Sátán álszentsége kíséri a hőst, az embert. Hubay értelmezése szerint Madách arra mutat rá egyértelműen, hogy ez a hős megváltásra szorul. Ezért a darab végén, maga Jézus szólal meg, ő térdepel a didergő Ádám mellé, átöleli, és a fülébe súgja: "Mondottam, Ember, küzdj és bízva bízzál!" Hogyan kerülhet Jézus a Paradicsom kapujába? Úgy, hogy kezdetben volt az Ige. "És az Ige Istennél volt. És Isten volt az Ige." Hubay Miklós könyve választ ad Lucifer kérdésére.
(Hubay Miklós: "Aztán mivégre az egész teremtés?", Napkút Kiadó, 2010)