Így köszöntik egymást a szerbek január 7-én, ami magyarul boldog karácsonyt jelent. A városlakók bizonyára tudják, hogy a szerbek a Juliánusz naptár szerint ünneplik Jézus születésének napját, így a szenteste – hitük szerint – január 6.-ra esik. Csíki Olga, aki az 1. Számú Általános Iskolában szerb nyelvet és irodalmat tanít, a tagozat tanulóival és a Pitypangos Óvoda szerb csoportjával, egy régi népszokást, az un. „koringyás”-t elevenített fel a tanintézet aulájában.
Ez a magyar tájegységeken is ismert kántáláshoz hasonlít, a gyermekek rigmusokkal, dalokkal kívánnak boldog karácsonyt, bőséget, egészséget a ház gazdájának és családjának, amit a gazdasszony almával, dióval, aszalt gyümölccsel, édességgel honorál. Azt is megtudtuk a bemutatott jelenetből, hogy szenteste napján a ház gazdája egy köteg szalmát szór szét a házban, ami a jászolban születést jelképezi, és azt jelenti, hogy a család kész befogadni a rövidesen megszületendő kisdedet. A késő esti vallási szertartás után meggyújtották a templomkertben a „bádnyák”-ot. Az égő tölgyfaág Jézus megszületését jelképezi, a Szentcsaládot, a napkeleti bölcseket és a jászol köré összesereglett pásztorokat.
