A Magyar Mezőgazdasági Múzeum időszaki kiállításán Földünk sarkvidékeinek titkokkal és rejtélyekkel teli világába utazhatnak a látogatók november másodikáig.
Sejtelmes sarki homály fogadja a képzeletbeli utazás résztvevőit A fagy birodalma elnevezésű kiállítás közel 700 négyzetméterén. Trükkös túlélőművészek élethű szobrai, színes fotók, rövid leírások segítségével ismerhetjük meg az Északi- és Déli-sark lenyűgöző élővilágát. Bár az Antarktiszt több mint tizenháromezer kilométer választja el az Éjféli nap földjétől, az ott megtalálható 7500 állatfajból kétszáz északon is megél.
Kemény és titokzatos ez a világ. Mégis, pezseg az élet az óriásira hízott jégtáblákon és a dermesztően hideg víz alatt is. Láthatjuk a kiállításon az elefántfókát, aki párzáskor kegyetlen és véres harcot vív társaival. A győztes, domináns hím azonban, akár száz feleséget is számlálhat háremében. Az aranytollú pingvin a képeken békésebb arcát mutatja, de a legharciasabb sarkvidéki lakók közé tartozik, akár az emberekre is rátámad. Nem kell félteni az éhhaláltól a gyűrűsfókát, mert táplálékát a vastag jégtakaró alól is megszerzi. Saját tengelye körül forogva, mint egy jégfúrógép vág léket magának. Sarki laboratóriumként is alkalmazhatnánk a legészakabbra élő cetfajunkat, a narvált. Az agyarában található több millió idegvégződéssel érzékeli a víz hőmérsékletét, sótartalmát és a táplálékra utaló szerves anyagokat. A jeges víz mélyére kellene merülnünk, ha a tengerfenék rémével, a farkashallal szeretnénk találkozni. Ez a mutatvány azonban csak neki sikerülhet, a vérében lévő speciális fagyálló anyag segítségével. Nincs könnyű dolga a levegő koronázatlan királyának, az albatrosznak sem, hiszen közel 12 kilogrammos testét kell a magasba emelnie.
A kiállítás látogatói játékfüzetet kapnak, a feladatokat helyesen megoldók pedig ajándékkal térhetnek haza. A belépőjeggyel a múzeum összes kiállítása látogatható.
Akinek a sarkvidéki kirándulás után maradt még másfél szabad órája, Erőss Zsolttal, a legeredményesebb magyar hegymászóval ismerkedhet meg, a róla készült dokumentumfilm segítségével.
"Lavinabalesetet szenvedett Erőss Zsolt a Magas-Tátrában. Sérülése következtében jobb lábát térdtől lefele amputálni kellett" – ezeket a híreket hallhattuk 2010. január 2-án. 211 nappal a szomorú eset után a filmes stáb már Nepálban, a Lhoce magaslatain forgatott a sportolóval. A Mount Everest 8516 méter magas társhegyét már speciális művégtag segítségével hódította meg a 43 éves férfi, tizenegyre növelve a magyarok által megmászott "nyolcezres" hegyek számát.
"A lelkem nem mozgássérült" – nyilatkozta Erőss Zsolt a baleset után. A sajátos portréfilm a kórházi ágytól a hófödte csúcsig visz bennünket. Az emberfeletti küzdelem példát ad arról, hogy nincs lehetetlen. Személyes elhatározáson, hozzáálláson, kitartáson múlik, hogy megvalósulnak-e az ember álmai. A Hópárduc – a címet azok kapják, akik a volt Szovjetunió öt-hétezer méternél magasabb hegycsúcsát megmásszák – megvalósította álmát, teljes életet él, fél lábbal.
Kollmann András rendező elmondta, hogy A Hópárduc talpra áll című filmben az emberi teljesítményt akarták megmutatni, azt a mentális energiát, ami ahhoz kell, hogy az ember feldolgozzon egy nagy traumát.



































