Az olvasó ügyvédje - A kötelesrész és a házastárs öröklése

A Ptk. 661. §-ának rendelkezése alapján a jogosultak köre az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit foglalja magában, mint az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét abban az esetben, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrészre jogosultságnak két feltétele áll fenn, amelyek közül az egyik, hogy a jogosult a törvényes öröklés sorrendjében soron következzék, a másik, hogy ne álljon fenn vonatkozásában kiesési ok. Ezek szerint, amíg van leszármazó, a szülő kötelesrész iránti igényt nem támaszthat. A kiesett gyermek helyén az ő leszármazója (tehát az unoka) jogosult a kötelesrészre. A szülő kiesése esetén az ő leszármazóját (az örökhagyó testvérét) kötelesrész nem illeti meg. Fontos azonban, hogy aki az öröklés általános szabályai szerint nem lehet törvényes örökös (az örökhagyó előtt meghalt, érdemtelen, az örökségről lemondott) kötelesrészre sem jogosult.

Mit jelent az öröklésből való kitagadás fogalma, és a kitagadás feltételei. Ez a kérdéskör vetődik fel leggyakrabban az olvasói kérdések között. A Ptk. 662. §-a szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás hatálya az, hogy a kitagadott kiesik az öröklésből. A kitagadás azonban csak a kitagadott személyére vonatkozik, például a gyermek kitagadása esetén helyébe az unoka lép.

A kitagadás okát a végintézkedésben meg kell jelölni. Az öröklésből való kitagadáshoz viszont elengedhetetlen a végintézkedés, vagyis például végrendeletben, öröklési szerződésben és halál esetére szóló ajándékozási szerződésben teheti ezt meg az örökhagyó. Fontos továbbá, hogyha a végintézkedés bármely okból érvénytelen vagy hatálytalan, a kitagadás is érvénytelenné, illetve hatálytalanná válik. A kitagadás érvényességének másik feltétele, hogy annak okát a végintézkedésben meg kell jelölni. Nem kötelező a kitagadás szó használata, de a kitagadásra irányuló akaratnak egyértelműen ki kell tűnni a végintézkedésből. Például: “Azt akarom, hogy Sándor fiam halálom után ne örököljön semmit, mert nevelőanyját súlyosan bántalmazta". A kitagadásra alapot adó cselekmény tényleges megtörténtét (pl. a nevelőanya súlyos bántalmazását) egy estelegesen felmerülő peres eljárásban annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván (tehát például annak, akit a végintézkedésében örököseként az örökhagyó megjelölt). Az, hogy a kitagadási okot (például a súlyos bántalmazást) a végintézkedés konkrétan megjelöli és megtörténtét állítja - a jelenlegi bírói gyakorlat szerint -, önmagában nem elegendő a kitagadásra okot adó magatartás bizonyítására, vagyis a bíróság nem fogadja el bizonyítékul önmagában a végrendeleti hivatkozást. Annak valóságtartalmát legfelsőbb bírósági határozatok alapján egyéb bizonyítékok alapján kell megállapítani. Az is bizonyításra kerülhet, hogy a kitagadásra okot adó cselekményt az örökhagyó utóbb megbocsátotta, amelyet viszont a kitagadott személynek kell bizonyítania.

A Ptk. 663. §-a részletesen meghatározza azokat a magatartásokat, amelyek alapul szolgálhatnak a kötelesrészre jogosult kitagadására.1.) Kitagadható, aki az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne. 2.)Kitagadható az öröklésből, aki az örökhagyó, egyeneságbeli rokonai vagy házastársa terhére súlyos bűncselekményt követett el. Az érdemtelenséget eredményező, az élet elleni legsúlyosabb bűncselekmények mellett kitagadásra alapot adnak az örökhagyóval, illetve a törvényben megjelölt hozzátartozóival (egyenesági rokonok, házastárs) szemben elkövetett egyéb súlyos bűncselekmények is. A cselekmény súlyát nem büntetőjogi szempontból, hanem az örökhagyó és a kötelesrészre jogosult közötti viszony alapján kell megítélni. Adott esetben súlyos bűncselekménynek tekintendő a tettleges bántalmazás, sőt a rágalmazás és a durva becsületsértés is. A Legfelsőbb Bíróság egyik határozatában (Pfv. V. 20 011/1995.) rámutatott arra, hogy a gyermek szülője iránt tisztelettudó magatartást köteles tanúsítani. Ha ezt nem teszi, vagy ellenkezőleg, tettlegesen bántalmazza szülőjét, öröklésjogi szempontból súlyos bűncselekményt követ el, ezzel megvalósítja a kitagadási ok alapjául szolgáló magatartást. 3.) Kitagadási ok, ha a kötelesrészre jogosultat bármilyen bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztésre ítélte. 4.) A kitagadás alapjául szolgálhat, ha az öröklésre egyébként jogosult az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyos megsérti. Ennek konkrét tartalmát a törvény nem részletezi, de a bírói gyakorlat szerint idetartozik az örökhagyó gondozása, ápolása, gyógykezeltetése, élelmezése, lakásának fűtése, világítása, a ruházkodás biztosítása. Hogy a tartási kötelezettség megsértése mikor minősül súlyosnak, mindig az eset összes körülményeinek vizsgálatával lehet meghatározni. Például, ha az örökhagyó megfelelő vagyonnal, jövedelemmel rendelkezett, ápolásra nem szorult, a kötelesrészre jogosultat nem terhelte tartási kötelezettség, viszont, ha a kötelesrészre jogosult az ápolásra, gondozásra, gyógykezelésre szoruló örökhagyót magára hagyta, ellátásáról a hatóságnak vagy más személynek kellett gondoskodnia, nyilvánvalóan megállapítható a tartási kötelezettség súlyos megsértése. 5.) Az erkölcstelen életmód folytatása is kitagadási ok a Ptk. rendelkezései szerint. Hogy mely életmód tekintendő erkölcstelennek, azt az általános közfelfogásnak megfelelően ítéli meg a bírósági gyakorlat. Ilyen például a garázda, bűnöző, vagy az alkoholista, kábítószer-élvező életmód. Önmagában azonban nem alapozza meg a kitagadást az egyszeri garázda magatartás, vagy valamilyen vétségért történt egyszeri elítélés.

Nagyon fontos viszont, hogyha az örökhagyó a kitagadást követően megbocsátotta a kitagadás alapjául szolgáló magatartást, akkor a korábban kitagadott személy örökölhet az örökhagyó után. Ha a végintézkedés keltét megelőzően kerül sor a megbocsátásra, de utóbb a végintézkedésben mégis szerepel a kitagadás, akkor a kitagadási rendelkezést a hagyatéki eljárásban figyelembe kell venni. Következő cikkemben folytatom a témát a kötelesrész mértékének, alapjának és a házastárs öröklésének kérdéseivel.

Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemen, vagy hétköznap 10 és 15 óra között a +36-30-85-77-560-as telefonszámomon.

Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd (Patakfalvi Ügyvédi Iroda)