A hagyatéki eljárás az örökhagyó elhalálozását követő eljárás, amely során az illetékes közjegyző – jó esetben egyetlen tárgyalás alkalmával - átadja az örökösöknek a hagyaték tárgyait. Ez egy polgári nemperes eljárás, amelyre - ha az ún. hagyatéki törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy ezektől – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadóan – esetenként megfelelően el kell eltérni. A hagyatéki eljárást általában az örökhagyó utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyző folytatja le, például Százhalombatta ilyen szempontból az érdi székhelyű közjegyzők illetékességi területe, tehát a Százhalombattán elhunyt örökhagyók hagyatéki eljárását valamelyik Érden tevékenykedő közjegyző illetékes lefolytatni.
Az örökhagyó halála után az egyik első lépés a hagyatéki leltár felvétele, amely a leltárelőadó feladata, aki a helyi önkormányzat egyik alkalmazottja (sok esetben az anyakönyvvezető), és akit a jegyző rendel ki ennek a feladatnak az elvégzésére. A hagyatéki leltár felvételében az örökhagyó hozzátartozói közreműködnek. Ha az örökhagyó tulajdonában volt ingatlan vagy akár ingatlanrész, úgy hagyatéki eljárás lefolytatása mindenképpen kötelező.
A leltárelőadó és a hozzátartozók közreműködésével elkészült hagyatéki leltárt megküldi az illetékes közjegyzőhöz.
A közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú, amely döntés ellen – bármely érdekelt személy, pl. aki elégedetlen a közjegyző hagyatékátadó döntésével - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, vagyis a közjegyzői döntés tartalmának részbeni vagy teljes megváltoztatásáért.
A hagyatéki tárgyalást a közjegyző tűzi ki, a tárgyalásra szóló idézés kézbesítésének legalább nyolc nappal meg kell előznie a tárgyalás napját.
A közjegyző hagyatékot a végintézkedés rendelkezései – vagyis az örökhagyó végakarata –, vagy – végrendelet hiányában - az öröklés törvényes rendje szerint adja át az örökösöknek.
Amennyiben az örökhagyónak van írásbeli végrendelete, azt célszerű már a leltárelőadóval közölni, és az eredeti dokumentumot az illetékes közjegyző rendelkezésére bocsátani, mivel ennek hiányában nem a végrendeletben megjelölt személyeknek adja át a közjegyző a hagyaték tárgyait. A hagyaték átadása utóbbi esetben a törvényes öröklés rendje szerint történik, amely sértheti a végrendeleti örökös érdekeit.
Ha felmerült szóbeli végrendeletre vonatkozó adat, a közjegyző előzetes nyilatkozattételre hívhatja fel azt a személyt, akinek a végintézkedés körülményeiről és tartalmáról tudomása van, ő pedig köteles a felhívásnak eleget tenni.
Amikor a közjegyző úgy ítéli meg, hogy a hagyatéki tárgyalás lefolytatásához már elegendő adat áll a rendelkezésére, megtartja a hagyatéki tárgyalást, amelyen először a hagyatéki leltárt ismerteti. Ha az örökhagyónak volt végintézkedése, a közjegyző azt is a tárgyaláson hirdeti ki. A tárgyaláson meghozott egyes közjegyzői végzéseket a tárgyalás napján ki kel hirdetni, tehát ezek tartalmáról a jelenlévő érdekeltek már a tárgyaláson értesülnek.
Ha öröklési vita merülne fel, közvetítői eljárás vehető igénybe, aminek az a célja, hogy megelőzze a bírósághoz való fordulást.
A közjegyző a hagyatékot vagy véglegesen, vagy - esetlegesen felmerülő vita esetén - ideiglenesen adja át az örökösöknek. Amennyiben bármely érdekelt fél bírósági eljárást indít a közjegyzői hagyatékátadó végzése ellen, ennek tényét köteles bejelenteni a megtámadott végzést hozó közjegyzőnek.
Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemen, vagy hétköznap 10.00 és 15.00 között a +36-30-85-77-560-s telefonszámomon.
Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd (Patakfalvi Ügyvédi Iroda)
.jpg)
