Dobbannak a rámpák, csikorognak a fékek, surrannak a kerekek, kiáltások hangzanak a százhalombattai skateparkban. Edzenek a BMX-esek, akik július 18. és 29. között az ország legkülönbözőbb szegleteiből gyűltek össze egy hétre, hogy egymástól és a legjobbaktól tanuljanak a BMX táborban.
A 11-18 éves srácok többek között Gyöngyösről és Pápáról, sokan Budapestről érkeztek a Batta Extrém Sport Club (BXSC) változatos elemekkel felszerelt skateparkjába, ahol negyedik éve rendeznek találkozót. Az idén először kétszer egy hétre. Egy csütörtöki napon tette fel az Internetre a felhívást Nagy Gábor, a BXSC vezetője, hétfőre már tizenkilencen jelezték részvételi szándékukat azzal, hogy el is utalták a tábor díját. Ez nagyjából fedezi a félpanziós szállást és ellátást a Csónakházban, az oktatók járandóságát és az egyéb költségeket, de hála az önkormányzat pozitív hozzáállásának, pályázati támogatás is segíti az egyesület működését.
A vendégek battai összekötője, Balla Richárd jó egy évtizeddel ezelőtt Nagy Gáborral együtt építette ide az első rámpákat. Igaz, ők gördeszkával kezdték, de egy ideje egyre több BMX-es jár az extrém-parkba. A tábor edzéseire is lelátogatott néhány helyi bringás, hogy újabb trükkökkel frissítsék repertoárjukat. A táborozók, ha nem a pályán voltak, strandoltak, vagy a Fáraó Sportcentrumban ütötték el az időt. Ezen kívül maximum a TESCO-ig tekertek el és legfeljebb Füreden lehetett látni őket. Látványos volt, amikor húsz bringás negyven keréken csendben, tömött sorokban átsuhant a keskeny utcákon. A tábor alapszabálya, hogy nincs elkószálás. Nem lehet könnyű kordában tartani a fiúkat, mert akik ilyen veszélyes mutatványokat vállalnak, azok nemcsak a pályán merészek.
A bmx-kerékpárok meglehetősen egyszerűnek néznek ki, mivel értékeik a felszín alatt, az alkatrészek speciális anyagában rejlenek, amitől egyszerre erősek és könnyűek. Ez egy önfejlesztő sport, mindenki a maga tempója és bátorsága szerint gyakorolja a trükköket.
Négyen egyengették a tanítványok útjait: Shenker Benjámin és Király Szabolcs Érdről jöttek, Ivánfi Balázs és Újvári Boldizsár Budapesten laknak, de a táborba egy berlini versenyről érkeztek. Shenker Benjámin háromszor szerzett világbajnoki címet, amikor még rendeztek világbajnokságot az általa művelt utcai szabadstílusban. Az 1996-os atlantai olimpia végén BMX-bemutatót tartottak, majd 2008-ban Pekingben debütált a sportág cross-változata, és nemsokára elkészül a londoni racingpálya is.
- Én nem örülnék, ha az utcai-verzió is olimpiai versenyszám lenne – mondja Shenker Benjámin. A népszerűség és a pénz persze jót tenne a sportágnak, de megváltozna a szellemisége.
Újvári Boldizsár szerint azonban az olimpia fontos és izgalmas lehetőségeket nyitna a sportág számára. Ő egész nyáron úton van. A tábor után Erdélybe, Horvátországba megy, majd vissza Berlinbe, ahova először középiskolás cserediákként került, de már akkor is vitte a bringáját, és a nyelvet is főleg a pályán tanulta meg. Két éve végzett tanulmányaival, azóta versenyzésből él. Most az oktatással is keres némi pénzt, de nem csak ezért vállalta. Büszkeséggel tölti el, hogy hatással van a fiatalok fejlődésére, jól érzi magát köztük, és örül, hogy egész héten biciklizhet.
A srácok kőkemények, megszállottak és egyre többen vannak. Nem a számítógép előtt kockulnak, hanem a jó levegőn teszik próbára erejüket, ügyességüket, bátorságukat. Néha nagyot esnek, el is törik valamijük, de mint mondják, ettől legalább érzik, hogy élnek.

































