A kiskorú (0-18 éves) gyermek útlevelének megszerzéséhez általában a törvényes képviselő(i), vagyis a szülő(k közös) nyilatkozata szükséges. Ez vonatkozik az első és a "lejárt" útlevél érvényességének meghosszabbításához/cseréjéhez szükséges hatósági eljárás kezdeményezésére is. Ebbéli kérelmét kizárólag a törvényes képviselő (szülő) nyújthatja be, amelyhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát. A nyilatkozat a Magyar Köztársaság külképviseletén is megtehető, amikor a jelenlévő konzul ún. apostille-val látja el az okiratot, amellyel hitelesíti, hogy a nyilatkozatot a nyilatkozattevő előtte írta alá.
Annak a szülőnek, akinek szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, nem szükséges nyilatkozatot tennie a kiskorú útlevél-kérelmének eljárásban, azonban az ezt tartalmazó bírósági határozatot a kérelmezőnek be kell csatolnia a hatósághoz az útlevélkérelem mellékleteként. A szülő(k) tehát hozzájáruló nyilatkozatukat általában az útlevél iránti kérelem formanyomtatványának kitöltésével, annak aláírása útján teszik meg, amely csak akkor fogadható el, ha az aláírásra személyesen, a hatóság előtt kerül sor (akár a külképviseleten).
A kiskorú gyermek jogellenes külföldre vitelének esete leginkább az elvált szülők és gyermekük vonatkozásában fordul elő. E körben irányadó a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Polgári Kollégiumának a gyermek jogellenes külföldre viteléről szóló állásfoglalása, amely tartalmazza mindazokat a hatályos rendelkezéseket, amelyeket az ún. Hágai Szerződés végrehajtása során e körben alkalmazni kell.
Nagyvonalakban az alábbiakban foglalhatóak össze a kiskorú gyermek jogellenes külföldre vitelének esetei:
1.) az együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre közös gyermeküket. Ez általában akkor fordulhat elő, amikor a szülők között nincsen szülői összhang, de a bíróság még nem hozott jogerős határozatot a szülői felügyeleti jog tekintetében. Ilyenkor a szülők egyetértése hiányában lehetőség nyílik, hogy az egyik szülő kérelmezze a vitás kérdésben az illetékes gyámhatóság döntését. A gyámhatóság hozzájárulása esetén - a gyermekkel ez alapján külföldre távozó szülő magatartása nem jogellenes.
2.) a különélő szülők esetében többféle szempont figyelembevétele alapján dönthető el, hogy a gyermek külföldre vitele jogszerű volt-e vagy sem. Az előbb említett LB állásfoglalás azonban kiemeli, hogyha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad – ez minden esetben jogellenes külföldre vitelnek minősül.
3.) Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét. Ilyenkor legalább az illetékes gyámhatóság hozzájárulása szükséges, azonban ez estben is a bíróság a legfelsőbb döntéshozó fórum.
4.) Ha a gyermeket a szülőkön kívüli, vagyis harmadik személy utaztatja külföldre (például nagyszülő vagy más hozzátartozó), akkor jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők nem járultak hozzá, vagy hozzájárulásuk hiányában bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A jogellenességet megalapozó időtartam a gyermek egy évet meghaladó külföldön tartása. A gyermek tartós, vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon. Elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket, vagyis már maga a bizonyított szándék elég a jogellenes magatartás megállapításához.
5.) Jogellenes a kiskorú gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
Ha a gyermeket a fentiek szerint jogellenesen vitték külföldre, illetve jogellenesen tartják ott, a belföldön maradt szülő jogosult a kiskorú gyermek vissza hozatala érdekében eljárást indítani. Ha a kiskorú gyermek nem áll szülői felügyelet alatt – például, mert szülei nem élnek, illetve a szülő felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel -, gyámja (intézeti gyámság esetében az intézet) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. Ezen túlmenően a gyámhatóság is jogosult eljárást kezdeményezni, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy hozzájárult a gyermek jogellenes külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldön távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
A Hágai Szerződés értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett kiskorú gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. A döntés meghozatalában azonban a magyar jogot kell alkalmazni a külföldre vitel, vagy ott tartás jogellenességének eldöntése során.
Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemen, vagy hétköznap 10 és 15 óra között a +36-30-85-77-560-s telefonszámon.
Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd (Patakfalvi Ügyvédi Iroda)
.jpg)
