IV. Béla Terv: Szembenézés, összefogás, feltámadás
3. rész. A IV. Béla terv

1. Az államadósság spiráljáról minél előbb el kell készíteni egy tanulmányt, nemzetközi szakértők és külön az újratárgyalási lehetőségekkel foglalkozó cégek bevonásával. Ebben fel kell tárni az adósság pontos szerkezetét, a különféle hitelezői csoportokkal való kapcsolatfelvétel stratégiáját, és be kell bizonyítani, hogy Magyarország valamiféle adósságkönnyítés nélkül menthetetlenül összeomlik.

2. A terv elkészülte után haladéktalanul meg kell kezdeni a tárgyalásokat az államadósság újratárgyalásáról, amelynek a különféle kimenetelei a következők lehetnek: átütemezés, néhány éves moratórium vagy részleges adósságleírás – illetve ezek kombinációja. Amennyiben a tárgyalások megfeneklenek, úgy az adósság kedvezőbb feltételű kiváltásáról tárgyalásokat kell indítani Kínával.

3. Azonnali kormányzati tárgyalások indítása Oroszországgal, Törökországgal, Brazíliával, más latin-amerikai országokkal, Kínával, Indiával, Koreával, Vietnammal, Indonéziával, a belső-ázsiai türk államokkal, az arab világ országaival és Iránnal a magyarországi külgazdasági kapcsolatok fellendítése céljából.

4. Magyarország mondja fel a lisszaboni szerződést, mivel azt az előző kormány alatt antidemokratikus módon, olvasatlanul ratifikálta az Országgyűlés. 2011 őszére népszavazás kiírása a lisszaboni szerződésről, addig pedig tartalmának társadalmi vitára bocsátása.

5. Budapesten még a soros elnökség ideje alatt össze kell hívni egy Kelet-Közép-Európa csúcsot, amelynek célja a sorstárs országok érdekegyeztetése lenne. Meg kellene határozni az európai integráció saját feltételeit, ütemtervét, céljait. Fel kellene vázolni a Közép-Európai Unió lehetséges megvalósításának tervét.

6. A Magyar Nemzeti Bank felügyeletének az Országgyűlés hatásköre alá rendelése, a fiskális és monetáris politika nemzeti érdekek alapján történő összehangolása céljából.

7. A devizahitelesek helyzetének konszolidálása egy egyszeri, államilag támogatott forintosítással, amellyel nem csak az egyik legfenyegetőbb társadalmi veszélyhelyzetet hárítjuk el, hanem a lakosságra nehezedő árfolyamkockázat megszüntetésével a gazdaságpolitika mozgásterét is jelentősen megnöveljük.

8. A szektorsemlegesség elvét szem előtt tartva meg kell szüntetni a pénzügyi ágazat cégeinek kivételezett helyzetét. A jövőben bankok és más hitelcégek nem módosíthatják egyoldalúan a szerződési feltételeket.

9. Az államigazgatás pénzmozgásainak (uniós pénzek, önkormányzatok, stb.) az állami tulajdonban maradó és megfelelően felkészített Magyar Postához irányítása a különféle kereskedelmi bankoktól.

10. A bankadó és a multinacionális tőkére kivetett különadók lakossági átterhelésének megakadályozása. Ezzel együtt annak biztosítása, hogy a különadók kivezetése után a multik a rendes adózás keretében is megfelelő mértékben vegyenek részt a közteherviselésben, a számviteli és adózási jogszabályi környezet változásával.

11. A magyarországi multinacionális tőke jövőbeni jelenlétéről az irányadó 2000-es OECD elvek alapján szigorú feltételrendszer kidolgozása és elfogadtatása. Csak a kölcsönös előnyökön alapuló részvétel az elfogadható!

12. A mezőgazdasági kvóták azonnali újratárgyalása az Unióval Magyarország mezőgazdasági adottságaira és eredendő agrárjellegére hivatkozva, az élelmiszer önrendelkezés elvének maximális érvényesítésével.

13. A magyar föld- és vízkincs magyar kézben tartásának alkotmányban való rögzítése, annak megvalósításáról azonnali tárgyalások kezdeményezése az Európai Bizottsággal.

14. Az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív adózás bevezetése a nagyobb jövedelműek nagyobb áldozatvállalása céljából.

15. A családi adókedvezményekben az első, második és harmadik gyermek vállalása közötti különbségek arányosítása, az első és második gyermek után járó kedvezmények növelésével.

16. Az Áfa kiegyenlítési időpontjának a számla kibocsátása helyett a pénzügyi teljesítés idejére való meghatározása.

17. A körbetartozások rendszerének szigorú felszámolása a hazai vállalkozások mielőbbi megsegítése céljából.

18. A korrupció felszámolása érdekében az adófizetők megkárosításával szemben zéró tolerancia hirdetése. A korrupción ért személyekkel szemben a teljes vagyonelkobzás büntetőjogi következményének bevezetése.

19. A hazai autópályák indokolatlanul magas építési költségeiből tanulva olyan állami építőipari vállalatok létrehozása, amelyek letörik az árakat és hozzájárulnak a tisztességes piaci verseny megerősödéséhez.

20. A szülői életjáradék bevezetése, amely révén a munkába állt gyermekek jövedelemadójuk egy részét szüleik nyugdíj-kiegészítésére ajánlhatnák fel.

21. Az egykori pártfunkcionáriusok sztárnyugdíjának visszanyesése minimál-nyugdíjra. A nyugdíjplafon bevezetése és meghatározása 200 ezer forintban.

22. A segélyek kézpénzes kifizetésének beszüntetése és szociális kártyarendszer bevezetése.

23. A szociális kártya felhasználásának kizárólagos helyszíneként országos szociális bolthálózat létrehozása kizárólag hazai termelők és hazai beszállítók bevonásával. A cafeteria-rendszer bevonása a szociális bolthálózatokba.

24. Az állami és önkormányzati étkeztetés (önkormányzati hivatalok, oktatási-nevelési intézmények, rendőrség, tűzoltóság, mentőállomások, stb.) kötelező bevonása a szociális bolthálózatba.

25. A segélyezés helyett közmunkarendszer elindítása, amelynek fő célterületei az állami építkezések, infrastruktúra-fejlesztés, digitális infrastruktúra országos kiépítésének földmunkái, gátépítés, tározók kialakítása, tájgazdálkodás, a szociális bolthálózat létrehozása és működtetése, gyermekfelügyelet, idősgondozás, e-ügyfélszolgálati pontok kiépítése és működtetése, szociális földek megművelése, környezetvédelmi beruházások és köztisztasági munkálatok.

26. A családi pótlék adókedvezménnyé alakítása a harmadik gyermektől.

27. A családi pótlék folyósításának feltételéül szabni az édesanya betöltött 20. életévét.

28. A súlyosan alulszocializált gyermekek számára állami bentlakásos iskolahálózat létrehozása a társadalmi integrációjuk megerősítése és megvalósítása céljából.

29. Mivel a bevezetendő intézkedések egy része sértheti bizonyos társadalmi csoportok jelenleg meglévő érdekeit, szükségszerű egy 3000 fős csendőrség felállítása.

30. Önfenntartó működési rendszer bevezetése Magyarország büntetés-végrehajtási intézményeiben.


Beküldő: Várnai Péter Jobbik Magyarországért Mozgalom, Pest megye 8. számú választókerület


Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák