Lassan egy év telt el az új kormány regnálásából, és elérkezett annak az ideje, hogy – gazdaságpolitikai megközelítésben - visszatekintést végezzünk. Amikor tavaly májusban felállt a második Orbán-kormány, a költségvetésben volt kb. 188 milliárd tartalék, és minden esély megvolt arra, hogy tartható lesz a GDP arányos 3,8 százalékos költségvetési hiány. A 2010-es választási kampány fő ígérete az volt, hogy létezik gazdasági stabilizáció és növekedés megszorítások nélkül. Az ígéret betartásának érdekében került sor 2010 júniusában az emlékezetes Brüsszeli látogatásra, ahol közölték, hogy a 3,8 százalék szent és sérthetetlen; a nem teljesülés esetén veszélybe kerülhetnek az EU-s támogatások (az EU évi nettó 1.000 milliárd ingyen pénzzel támogatja Magyarországot, és ez elengedhetetlenül szükséges a gazdaság szinten tartásához). Mivel a pénzre égetően szükségünk van, júniusban két nap alatt kidolgozásra és kihirdetésre került az első, mára már elfeledett megszorító Orbán-csomag, az "Orbáni 29".
A csomag 2010. évre tervezett hatása háromirányú volt, mégpedig:
takarékossági intézkedések hozzávetőleg 250-300 milliárdos nagyságrendben;
bevételnövelő intézkedések (bankadó, stb.): 150-200 milliárd forint;
bevételcsökkentő intézkedések (vagyonadó eltörlése, stb.): 50-100 milliárd forint.
A Központi Statisztikai Hivatal áprilisi jelentése alapján megállapítható, hogy a 3,8 százalékos hiánycélt nem sikerült tartani, és a költségvetés (az önkormányzatokkal együtt számítottan) kb. 100 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal (4,2 %) zárt a tervezettnél, azaz érdemes megvizsgálni, hogy a fenti három célkitűzésből mi valósult meg.
A bevételcsökkentő intézkedések maradéktalanul megvalósultak. A bevételnövelő intézkedések kiemelkedően sikerek voltak, ugyanis az eredetileg tervezett 150-200 milliárd helyett mintegy 400 milliárdot (ágazati különadók, megemelt bankadó, kéthavi nyugdíjjárulék költségvetésbe csatornázása) sikerült realizálni. Kérdés: sikerült-e megtakarítást realizálni?
Akkor nézzük az összefüggéseket:
tartalék+bevételnövelők-bevétel csökkentők+takarékossági intézkedések=költségvetési egyenleg.
Az egyenletben az ismeretlen: a "takarékossági intézkedések" teljesülése. Helyettesítsük be a képletbe a fentebb említett számokat:
188 + 400 – 100 + "takarékossági intézkedések" = - 100.
Az egyenlet rendezésének eredményeképpen azt kapjuk, hogy 2010. év második felében összesen mintegy 550-600 milliárd forinttal költött többet a költségvetés annál, mint amennyit az eredeti 2010. évi törvény erre előírt, és a megcélzott takarékossági intézkedésekből semmi sem valósult meg. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a TB rendszereket a többletköltés nem érinti, akkor rögzíthető, hogy az oktatási és az államigazgatási alrendszerekben lépték túl jelentősen a költségvetési kereteket. Az "Orbáni 29" tehát összességében sikertelennek értékelhető.
