Sokan úgy gondolják, hogy a haszonélvezeti jog csekély tartalmú, alárendelt jogosultság, pedig éppen ellenkezőleg. Mondhatjuk, hogy a haszonélvező, amíg ebbéli joga fennáll, nagyobb úr, mint maga a tulajdonos. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog. Létrehozható szerződéssel, illetve alapítható végrendelkezés útján. Létrejöhet hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is. Kiterjedhet az adott dolog egészére vagy annak egy részére is.
A haszonélvezet a haszonélvezőnek biztosítja a más személy tulajdonában álló dolog használatának és hasznai szedésének jogát, valamint azt, hogy birtokolja az adott dolgot. Olyan mértékben korlátozhatja a tulajdonos ugyanilyen jogait, amilyen mértékben ő ezekkel él. Ha például az egész ingatlanban lakni kíván, a tulajdonos ott nem lakhat, az ingatlant nem használhatja, tehát a birtoklás, használat és hasznok szedésének vonatkozásában háttérbe szorul a haszonélvezővel szemben - mivel a haszonélvező ebbéli joga erősebb, hacsak ellenkező megállapodás nincs a felek között.
A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Ez azt jelenti, hogy ő viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dolog (pl. az ingatlan) fenntartásával járó terheket, őt terhelik a használattal járó kötelezettségek, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.
A haszonélvező azonban mindenkivel szemben jogi védelmet élvez, még a tulajdonossal szemben is, hiszen a tulajdonos néhány alapvető jogát (birtoklás, használat és a hasznok szedésének joga) csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él.
A tulajdonos a haszonélvezet gyakorlásáért nem kérhet ellenértéket (pénzt) a haszonélvezőtől, de joga van a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
Ennek a jognak a megszerzése alapulhat törvényi előíráson, bírósági vagy hatósági rendelkezésen és létrejöhet szerződés alapján is. Amíg a tulajdonon haszonélvezeti jog áll fenn - mintegy jogi teherként – a tulajdonosi jogokat csak olyan mértékben gyakorolhatja a tulajdonos, amilyen mértékben ezekkel a haszonélvező nem él.
Ha a dolog - előbbi példánál maradva, az ingatlan - tulajdonosa megváltozik, a korábban fennálló haszonélvezeti jog változatlan tartalommal fennmarad, hacsak a felek nem állapodnak meg másként. A haszonélvezeti jog tehát önálló jogosultság, nem függ a tulajdonosi viszonyoktól, de a tulajdonos jogainak korlátja lehet. Hogy milyen mértékben, az kizárólag a haszonélvezőtől függ.
Időbeli hatályát tekintve kétféle haszonélvezeti jog létezik: az egyik határozott időre szóló – vagy az időtartam konkrét megjelölésével (pl. 2020. január 1. napjáig tartó haszonélvezeti jog), vagy egy feltétel bekövetkeztének megjelölése (pl. addig áll fenn, amíg az ingatlant terhelő jelzálogjog meg nem szűnik, vagyis amíg a jelzálogjog alapjául szolgáló kölcsön/hitel visszafizetésre nem kerül). A másik formája pedig az ún. holtig tartó haszonélvezeti jog, amely a jogosult élete végéig áll fenn. A haszonélvezeti jog nem örökölhető, tehát a jogosult halálával megszűnik.
Az adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötésekor a haszonélvező is szerződő fél, akinek így keletkezett jogát a tulajdonos-változással egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik.
Az ingatlanon jogszabály, bírósági vagy hatósági rendelkezés miatt is keletkezhet haszonélvezet, amely jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Amennyiben ez elmaradna, az komoly jogkövetkezményekkel járhat, mivel ez esetben a haszonélvezet az ingatlannak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást (pl. vételárat) nem adott. Tehát az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetést nem szabad elfelejteni!
A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ez azt jelenti, hogy nem adhatja el például a haszonélvezeti jogát, de – maradva az előbbi példánál – az ingatlan használatát, birtoklását, hasznai szedését átengedheti az általa megválasztott személynek. Ellenérték fejében (vagyis pénzért) a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos¬ azonos feltételek mellett¬ a dolog használatára nem tart igényt.
Ha határozott ideig áll fenn a haszonélvezet, ennek leteltekor vagy a megjelölt feltétel bekövetkeztekor a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog csökkenti az ingatlan forgalmi értékét, mivel pénzben is kifejezhető vagyoni értékű jog. Megváltási értékét úgy számíthatjuk ki, hogy az ingatlan forgalmi értékének az 1/20-át szorozzuk a haszonélvező(k) életkorával a vonatkozó jogszabályban rendelt szorzószámmal. Ha ilyen számszaki feladatra kerülne sor, a szerződést (bírósági vagy hatósági határozatot) szerkesztő jogász szakember alapos segítséggel szolgál.
Várom további kérdéseiket a pavikadr@t-online.hu e-mail címemen, vagy hétköznap 10 és 15 óra között a +36-30-85-77-560-as telefonszámomon.
Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd
.jpg)
