A városunk életében történtek és történnek igen jelentős események. A múlt felidézése hozzájárul ahhoz, hogy még valósabb képet kapjunk azokról az időkről, amikor a 60-as években elindultak a modern kori Százhalombatta képét alakító beruházások.
Az alábbi írás egy ilyen közösségformáló történetről szól. A DKV építkezésének indulása a kezdési időpontunk.
Természetes, hogy ilyen óriási beruházásnál szükségessé válik a szállítási osztály és a gépkocsijavító műhely megalakulása.
Kezdetben egy műhelykocsi volt az otthona, később a Tűzoltó laktanya, majd a lakótelepen, a jelenlegi múzeumkertben lévő barakkokban kapott helyet az a kis csapat, akinek az volt a feladata, hogy azokban az időkben megoldja, megszervezze az emberek szállítását és a járművek javítását.
1967-ben elkészült a szállítási osztály, és a gépkocsijavító műhely új épülete. Szépen alakult és gyarapodott a törzsgárda tagság és a gépkocsipark.
Az évek múltak, a javító műhely mellé felépült még a mozdonyjavító műhely épülete is. Így már teljessé és alkalmassá vált a DKV területén működő összes jármű javítására a kis, lelkes szakembergárda.
A beruházások hihetetlen intenzitása és a karbantartási igény növekedése miatt szükségessé vált létrehozni azt a különleges szállító részleget, amely a nagykiterjedésű és igen súlyos berendezéseket mozgatja, szállítja. Ez volt a nehézgépcsoport.
Ez a komplett szállítási osztály a hosszú évek során sok-sok problémával megküzdött, rengeteg nehézséget megoldott. A vállalatnál derekasan helyt állt, sokszor még erején felül is.
Évtizedek elmúltával a régi gárda szétszéledt, sokan máshova kerültek dolgozni, mások nyugdíjba mentek, és sajnos, voltak, akik örökre eltávoztak közülük.
Egy ilyen sajnálatos eseményen fogalmazódott meg a kollégákban, hogy szükség lenne olyan találkozókat szervezni, ahol a régi kollégákkal találkozni lehet. Megszületett a döntés, hogy minden évben kétszer, tavasszal és ősszel összejön a kis csapat.
Ez az elhatározás már több mint nyolc éve történt, és azóta minden alkalommal találkozik a lelkes társaság.
Így esett ez most is 2011. március 25-én. A baráti beszélgetés, kellemes sörözés és a jó vacsora helyszíne a dunafüredi Diófa kisvendéglő volt. A találkozó szervezését Komáromi László, volt műhelyfőnök intézte, hogy az érintettek pontos információt kapjanak a találkozó idejéről és helyéről. A mai világban egyszerű a meghívás, és soha nem volt probléma a régi csapatot összehozni. Jelen volt a nehézgépcsoport nyugdíjas főnöke is.
A társaság stabil tagja a javítóműhely első alapító tagja, aki már 75 éves. Aktív munkáját a Magyar Autóklub megbecsült dolgozójaként fejezte be. Jó hangulatú nosztalgiázás zajlott közötte és a DKV első tehergépkocsi-vezetője között, aki végül darukezelőként ment nyugdíjba. Már 77 éves, de még tökéletes biztonságban sorolja a 48 éve történt eseményeket.
A találkozón jelen voltak a régi vállalati vezetők gépkocsivezetői is. Érdekes volt látni azokat a szerelőket, akik még tizenévesen kezdték a pályafutásukat a műhelyben, és most meglett, ötvenes éveikben járó nagypapák lettek.
A baráti összejövetelen sok szó esett a családról, unokákról és azokról a kollégákról is, akik már sajnos, nem lehettek köztünk.
A társaság remek hangulatban, vidáman köszönt el. A búcsúzáskor mindenki egyetértett abban, hogy a találkozás hagyományát folytatni kell.
Lejegyezte: Nagy László
