Az interaktivitás lett az új idol. Bármerre nézünk, telefonszámok, web-címek kérik, lépjünk kapcsolatba velük! Nincs olyan, hogy "előadás", csak olyan, hogy "interaktív előadás". A játékboltban kaphatunk "interaktív macskát", és természetesen van számtalan "interaktív könyv" is. Régebben "foglalkoztató"-nak hívtuk őket. De olyat, mint Hervé Tullet Pöttykönyve még nem látott az olvasó világ! Amikor felvetődött, hogy erről írjak ajánlót – még jó ötletnek tűnt. Csak azt felejtettem el, hogy leírhatatlan. Alig van benne szöveg. Ám annál több pötty. Kicsik-nagyok, egyedül vagy sokan, kékek, pirosak és sárgák. Mindenféle történik velük: jönnek-mennek, találkoznak, közelednek-távolodnak, csúszkálnak és átváltoznak.

A könyv célközönsége elsősorban a világ törvényszerűségeivel ismerkedő három évesek, de tapasztalatból tudom, hogy minden korosztály számára a felfedezés örömét nyújtja.

A történet úgy kezdődik, hogy a sárgát egyszer megnyomjuk és kettő lesz belőle, ha pedig megdörzsöljük, pirosra változik. Számítógépen már a háromévesek is láttak ilyen "virtuális interaktív játékot", de ez egy papíralapú, valóságosan lapozható, egyszerű könyv. Itt nincs elektronika, egér vagy kurzor. Nincsenek fények vagy hangok, sem mozgatható fülek vagy kinyitható borítékok. Csak a lapok, a pöttyök és a fantáziánk. És Hervé Tullet zseniális ötlete. A francia szerző és illusztrátor 1958-ban született, képzőművészetet tanult, dolgozott a reklámszakmában. Jó néhány könyvet írt és még többet illusztrált, miközben – rajzai, ötletei tanúsága szerint – megmaradt benne a derűs kíváncsisággal vizsgálódó kisgyerek. A Pöttykönyv lapozgatása közben mi is azzá válunk. Ha vizsgálódó háromévessé nem is, derűssé és kíváncsivá mindenképpen.