Mikor lesz újra mozi Százhalombattán?- adtuk tovább a kérdést Szigetvári Józsefnek, a kulturális központ igazgatójának, aki hangsúlyozta, a BKK felújításával kapcsolatos döntéseket nem ő hozta meg. Csak általános és személyes véleményét tudja elmondani az ügyben, éppen ezért fontosnak tartja, hogy azt senki se tekintse hivatalos állásfoglalásnak.

Szerinte feltehetően azért nem építettek ki mozitermet a megújult kulturális központban, mert az EU-s pályázaton nyert, az intézmény felújítására rendelkezésre álló összeg erre nem nyújtott fedezetet. Azt is tudni véli, hogy a felújítás több ütemben történik, és valamelyiknek része a moziterem kialakítása a Forrás jelmeztárának helyén kiürült övezetben.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a helyi filmszínház igen ritkán üzemelt teltházzal. Mindez rendkívül veszteséges volt, hiszen a vetítés költsége független a nézőszámtól: a kiadás akkor is ugyanannyi, ha 5 ember ül a nézőtéren, mintha 350. A vetítések nem jelentettek színvonalas mozizást, nem adtak igazi mozi élményt, hiszen napjainkban, pusztán egy nagyméretű vetítővászon nem megfelelő körülmény a filmek megtekintéséhez. Emellett a mozielőadások alatt jellemzően erőteljesebben amortizálódott a nézőtér, mint például a színházi bemutatók során. Az ott maradt szemetet, üdítős palackokat, csokipapírt, rágógumit nem egyszer maga is látta, ezért úgy vélekedik: színházteremben nem szabad mozit is üzemeltetni, mert a kettő nem ugyanaz.

Azt is tudjuk - mondja -, hogy megváltozott a mozizás tartalma. Manapság az élménymozizás korát éljük, amely a plázákban történő vásárláshoz kötődik. A nézők igénylik a dolby hangzást, a 3D filmeket, amelyekre egy színházteremben nincs lehetőség, mint ahogy nachosra, pattogatott kukoricára és az élménymozi egyéb kellékeire sem.

Mindemellett komoly és hiteles üzleti tanulmányok szerint egy filmszínházat nyereségessé tenni minimum 100 ezer lakosú városban lehet. Ezzel még Kecskemét is küzd, Paks, Dunaújváros, Tiszaújváros, Szekszárd már régen feladta.

Százezer ember kell ahhoz, hogy a megérje kialakítani a mozitermeket, amelyekből csak egy körülbelül 50 millió forintba kerül.

Egy 15 ezres városban vállalkozói alapon mozit üzemeltetni szinte lehetetlen.

Feltehetően hasonló okból nem üzemel Battán McDonald’s sem. Állítólag annak a sikeres működéséhez is legalább 60 ezres település kell, ezért van, hogy a beruházók ennél kisebb helyre be sem teszik a lábukat.

Szigetvári József egyetért azzal, hogy jó lenne, ha az iskolások moziban nézhetnék meg a tanulmányokhoz kapcsolódó filmeket, ha lehetne művészfilmeket, régi filmeket, nagy filmeket, vagy akár csupán szórakoztató filmeket vetíteni, ehhez azonban megfelelő vetítőteremre, előtérre, kiszolgálóhelységekre, pénztárra, illemhelyekre, takarítószer-raktárra, irodahelységre, akadálymentes nézőtérre, büfére és legalább ötfős főállású személyzetre is szükség lenne. Mindemellett úgy nyilatkozott, ha akadna vállalkozó, aki létrehozná és üzemeltetné a filmszínházat, örülne neki. A plázák helyett szívesebben járna itt, Százhalombattán, egy kiváló technikai felszerelésű, akár csak száz személyes kamara moziba.

Kérdés, hogy a fenti üzleti vonatkozások ismeretében akadna-e vállalkozó, vagy befektető? Úgy véli, nem lehet elvárni az önkormányzattól, hogy mozit üzemeltessen, hiszen ismerve más települések helyzetét, annak is örülhetünk, hogy nálunk a kötelező szakfeladatok ellátása messze az országos átlag felett van.

A jelenlegi helyzetben a mozirajongóknak helyben nem marad más, mint a filmklub. Tematikus filmklubot a BKK is szívesen indít a jövőben. Az ifjúsági klubban időnként eddig is voltak vetítések, a könyvtárban pedig rendszeresen kínálnak ilyen programot. Januártól havonta mutatnak be egy-egy nagy francia alapművet a "régi idők mozijának" hangulatát ígérve.

Reménykedni persze érdemes – összegez a kulturális szakember. Hátha egyszer úgy alakulnak a körülmények, hogy mégis megnyílhat Százhalombattán egy 70-100 személyes kamara mozi, ahol jó technikai és emberi feltételek között élhetjük meg a közös filmnézés élményét.