Hat évvel ezelőtt népszavazáson bukott el az a próbálkozás, hogy a határon túl élő nemzettársaink magyar állampolgárságot kapjanak. A lakosság passzivitása, a szavazástól való távolmaradása miatt nem sikerült érvényes döntést hozni, ami a kezdeményezést támogatók, elsősorban azonban a határon túli magyarság soraiban mély megdöbbenést okozott. Csiha Kálmán, érmellék szülötte, az Erdélyi (református) Egyházkerület egykori püspöke a csalódást az árva gyermek helyzetéhez hasonlította, aki nem ismert anyjáról csoda dolgokat képzelt el magának és lázasan kereste az édes szülőt, mert valahol be akart gyökerezni a világba, aztán talált egy kábítószeres rosszfélét, aki kereken megmondta neki, hogy nem azért hagyta az árvaházban, hogy visszajöjjön.
Hat évvel ezelőtt, a szocialisták a kettős állampolgárság ellen buzdítottak. Közülük élen jártak: Gyurcsány, Kovács, Hiller, s hozzájuk csatlakozott még az SZDSZ-es Eőrsi. Emlékezünk még Kovács László hírhedt kijelentésére, mely szerint a kettős állampolgárság megadása következményeként 23 millió román fogja elözönleni Magyarországot. Kiábrándító volt Gyurcsány Ferenc 2005 júliusi megnyilatkozása is, mely szerint: "....tévednek, akik a népszavazás előtt nagyon tapsoltak az igenért, s úgy gondolták, egy nemzethez tartozunk...."
Ő tehát úgy gondolta, hogy nem egy nemzethez tartozunk. Ma is ezt vallja, ez a nézete élteti nemzetellenességét,- nincs tehát abban semmi meglepő, hogy az új országgyűlésben immár csak harmadmagával a kettős állampolgárság megadása ellen szavazott.
Idén, a március 15-ei ünnepségen, a Himnusz és a Szózat eléneklése után, néhányan a Székelyhimnuszt kezdtük énekelni, s hozzánk mások is csatlakoztak. Három-négy ember azonban az ének alatt demonstratív módon kivonult az ünnepség helyszínéről. Az illetlenségében visszatetsző eset az önkormányzat képviselő-testületi ülésén napirend előtti hozzászólás tárgya volt. A Polgármesteri Hivatal nevében megszólaló hölgy, az esettel kapcsolatban a következő magyarázatot adta:"A magyar nemzeti ünnepeknek megvannak a szabályozott, odaillő szavalatai, zenéi, mint a Himnusz, a Szózat, esetleg a Boldogasszony Anyánk. Sajnálattal, de a Székely himnusz nem tartozik ezek közé. Az egy nem az ország területén élő nép, nemzetség éneke. Függetlenül attól, hogy azok az emberek ott magyarnak vallják magukat, akkor is, az ott élők helyi ünnepségeinek lehet része. Nem kellene importálni a határon túl élők zenéit a nemzetünk egy kimagasló ünnepségének betétjeként." Úgy gondolom, hogy ez a cinikus, a történelmi ismeretek hiányáról tanúskodó magyarázat kommentárt sem érdemel. Tekintsük ezt inkább, csonka ország csonka tudata megnyilvánulásának.
A Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés első teendői között jóváhagyta a külhoni magyarok kettős állampolgárságát, azt tehát, hogy hazájuk állampolgársága mellett a magyart is felvegyék. Ideje tehát végre tudomásul venni, hogy a határon túli magyarok ugyan olyan joggal részesei a nemzetnek, mint a trianoni határokon belül élők, hiszen a nemzet mindannyiunk öröksége, jelene és jövője, amely a közös múlton, a jelenbéli élményeken és a közös jövőtervezésen alapul.
