A karácsony közeledtével napjaink egyre nagyobb hányadát foglalják el vásárlással kapcsolatos gondolatok. Először is azt kellene eldönteni, hogy ad hoc vásárolunk, azaz, ha meglátunk bármit, aminek valaki biztosan örülne a karácsonyfa mellett, azt azonnal megvesszük; vagy gondos megfontolással ajándéklistát készítünk, amihez aztán szigorúan ragaszkodunk? Az első verziónak az a veszélye, hogy december 23-án, amikor elővesszük a rejtekhelyről a felhalmozott cuccokat, kiderül, hogy míg kislányunknak huszonnyolcféle csillogó csudát beszereztünk, kisfiunknak csak három apróságot. És akkor már késő. Tehát, úgy tűnik, a tudatos vásárlás karácsonykor még több szempontból hasznos és célravezető, mint máskor. Azt mondják a környezet- és fogyasztóvédő szervezetek: ügyeljünk, hogy valóban hasznos és praktikus dolgokat vegyünk, azokat is minimális csomagolással. Nincs szomorúbb, mint karácsony másnapján a formázott műanyag- és díszdobozok tömege, ahogy kihömpölyög a kukából.
Vagy! Egyáltalán ne vásároljunk! Erre buzdít a "Ne Vásárolj Semmit Nap" elnevezésű nemzetközi mozgalom is, ami november utolsó péntekére fogyasztói böjtöt, pénztárca-leragasztó akciót hirdetett. Nem véletlenül ilyen közel a karácsonyhoz. Egy nap, ami lehetőséget ad a következő hetek alapos átgondolására. Jellemző fintora korunknak, hogy a Ne Vásárolj Semmit Napról szóló cikket a honlapon az egyik hipermarket karácsonyi hirdetése szakítja félbe.
Tudományos felmérések azt mutatják, vásárlásaink legalább fele "impulzusvásárlás", azaz nem belső szükségleteink, hanem külső tényezők – reklám, szuggesztív tálalás – alapján döntünk és választunk. Ennek súlyosabb változata a vásárlási láz, azaz "shopping fever", ahogy amerikai kutatók nevezik. Szerintük ez éppolyan impulzuskontroll-betegség, mint az alkoholizmus vagy a szerencsejáték-függőség. A kényszeres vásárlókra időnként szabályos rohamok törnek, ilyenkor szinte önkívületben megvesznek mindenfélét, jelentős összegeket hagyva az üzletekben.
Karácsony környékén nem sokat tehetünk a (szinte egész) világon végigsöprő járvánnyal szemben. Bármennyire is elszánjuk magunkat, hogy nem kérünk és nem adunk ajándékot, ha nem kapunk, szomorkodunk, ha nem adunk – szintén. Hogy lehetne mégis környezettudatossá tenni a fogyasztás ünnepét?
Szerencsére számtalan ökohonlapon találunk okos ötleteket. Divat az egyediség. A saját kezűleg készített portékák sokkal személyesebbek. Micsoda izgalom figyelni a megajándékozott arcát, vajon mit fog szólni kreálmányunkhoz? Ha mégis a vásárlás mellett döntünk, figyeljünk azokra az évközben is betartandó részletekre, hogy lehetőleg hazai termékeket vásároljunk, és vigyünk magunkkal (a bevásárlás nagyságának megfelelő) szatyrot, táskát, zsákot. Két legyet üthetünk egy csapásra, ha valamilyen energiatakarékos, környezettudatos terméket ajándékozunk.
Kertvárosi részen különösen, de lakótelepi ablakokban is egyre vadabb méreteket ölt a "kinek van fényesebb és hosszabb lámpasora" verseny. Néhány gyertya sokkal hangulatosabb és ezerszer energiatakarékosabb!
A környezetvédők központi kérdése a fő fétis: a karácsonyfa. Az utóbbi időben divat lett a gyökeres fenyő, amit az ünnepek után kiültethetünk a természetbe. Sokan azonban nem is tudnak arról az ökológiai ellenérvről, hogy a karácsonykor árult fenyők jelentős része nem őshonos hazánkban. Kiültetésükkel sokszor nagyobb kárt okozunk a környezetnek, mintha megvennénk egy kis lucfenyőt, akit direkt azért ültettek erre specializálódott ültetvényen, hogy karácsonyfaként dicsőülhessen meg. Ez életük rendeltetése. Nem kell minden ünnepi cifraságtól és kényeztetéstől megfosztanunk magunkat!
.jpg)
