Az olvasó ügyvédje
A kötelesrész és a kitagadás

Mostanában több kérdés érkezett hozzám az örökléssel összefüggésben, melyek lényegét az alábbiakban vázolom, majd megválaszolom.

Elöljáróban javasolom, hogy aki bármely 200 000 forint feletti vagyonnal rendelkezik, gondoskodjon még életében arról, hogy megfelelő, jogilag alkalmazható formában (megfelelő alakisággal és tartalommal) tegyen végintézkedést. Ez nemcsak azt biztosítja, hogy vagyonának sorsában a saját akarata érvényesüljön, vagyis azok a személyek és olyan mértékben örököljék, akiket erre érdemesnek tart, hanem megelőzheti az örökösök, illetőleg egyéb érdekelt személyek közötti, a vagyon megosztásával összefüggésben esetlegesen felmerülő konfliktusokat is.

1. kérdés: Örököltem apukám után, de a hagyatéki eljárásban kiderült, hogy rajtam kívül még van egy házasságon kívül született gyermeke, akiről addig mi nem tudtunk. Igaz, hogy ő is fog örökölni? - Igen. A törvényes öröklés rendje szerint mindketten azonos arányban fognak örökölni, ha önökön kívül más testvérük nincsen, mivel a törvényes öröklés rendje nem tesz különbséget házasságon kívül, avagy házasságból származó gyermek között, ha a hagyatéki eljárásban "felbukkant" személy valóban az édesapjától származó gyermek.

2. kérdés: Kik jogosultak kötelesrészre?

- Ezt a kérdéskört a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely szerint kötelesrészre az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói, vagyis leszármazója (gyermeke, unokája) és házastársa jogosultak. Ha sem leszármazója sem házastársa nincsen a hagyaték megnyíltának pillanatában (vagyis az örökhagyó halálakor), szülője jogosult kötelesrészre, de csak akkor, ha az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

3. kérdés: Nem tudtuk, hogy édesanyánk írt végrendeletet. Tényleg eszerint kell a közjegyzőnek kötelező módon eljárni? Nem lehet ezt valahogyan kikerülni, és figyelmen kívül hagyni? Nem úgy szeretném osztani a ránk maradt vagyont, ahogyan édesanyánk azt a végrendeletben írja.

- Ha az örökhagyó után maradt végintézkedés, az ebben foglaltak szerint adja át a hagyatékot a közjegyző, és a törvényes öröklés rendje háttérbe szorul. Ez ugyanis csak akkor alkalmazandó, ha az örökhagyó végintézkedés hiányában hunyt el. Az örökhagyó végintézkedésben foglalt akaratát a közjegyző nem kerülheti meg. A hatályos jogszabályi rendelkezések azonban tartalmaznak olyan jogi eszközöket, amelyek a hagyatéki eljárásban még végintézkedés esetén is alkalmazhatók az örökösök közötti konszenzus megteremtése érdekében, ha erre az örökösökben van hajlandóság.

4. kérdés: Van-e bármely feltétele annak, hogy valaki kötelesrészre legyen jogosult, vagy az a törvény erejénél fogva magától beáll? - A kötelesrészre jogosultságnak az egyik feltétele, hogy a jogosult a törvényes öröklés sorrendjében soron következzék (pl. az öröklési sorrendben az örökhagyó élő unokáját megelőzi az élő gyermeke). Tehát amíg leszármazó van (élő gyermek vagy unoka), az örökhagyó szülője kötelesrész iránti igényt nem támaszthat. A kötelesrészre jogosultságnak a másik feltétele, hogy ne álljon fenn kiesési ok. A kiesett gyermek helyén leszármazója (unoka) jogosult a kötelesrészre. Ha azonban a szülő volna a kötelesrészre jogosult, de kiesik az öröklési sorrendből, úgy az ő helyén az ő leszármazóját (az örökhagyó testvérét) kötelesrész nem illeti meg. Erről a későbbiekben külön írok.

5. kérdés: Ketten vagyunk testvérek, apánk egy hónapja elhunyt. Van egy nagybátyánk, aki azt mondja, ő fog örökölni, mert őt jobban szerette apánk, mint minket. Állítja, hogyha másként nem, de kötelesrész alapján biztos örököl.

- Amennyiben az édesapjuk végintézkedésben ráhagyta a vagyonát, vagy annak egy részét, úgy a nagybácsi valóban örököl, de önöknek a kötelesrészre való igényük és jogosultságuk – mint egyenes ági leszármazóknak - így is él. Végintézkedés hiányában nem örököl a nagybácsi, mivel a törvényes öröklés rendje szerint elsőként az örökhagyó gyermeki örökölnek fejenként egyenlő arányban. Kötelesrészre sem jogosult, mivel aki az öröklés általános szabályai szerint nem lehet törvényes örökös (az örökhagyó előtt meghalt, érdemtelen, az örökségről lemondott, vagy a törvényes öröklés sorrendjében nem ő következik), az nem jogosult örökölni, így köteles rész iránti igényt sem támaszthat érvényesen.

6. kérdés: Ki akarom tagadni egyik gyermekemet a vagyonomból. Mit tegyek?

- Erre van jogi lehetőség, mégpedig végintézkedésben kell konkrétan rögzíteni a kitagadott nevét, és azt az okot, amely megalapozza a kitagadást. Ez azonban nem lehet bármely ok, a törvény a kitagadás okaként megjelölhető cselekményeket konkrétan rögzíti. Jó tudni, hogy nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. Érvényesen kitagadni csak végintézkedésben lehet, ez történhet végrendeletben, öröklési szerződésben és halál esetére szóló ajándékozási szerződésben is. Ha a végintézkedés bármely okból érvénytelen vagy hatálytalan, a kitagadás is érvénytelenné válik. A kitagadás érvényességének másik feltétele, hogy annak okát a végintézkedésben meg kell jelölni. Nem szükséges a kitagadás szó használata, de a kitagadásra irányuló akaratnak egyértelműen ki kell tűnnie a végintézkedésből, például: “Anna lányom a vagyonomból semmit ne örököljön halálom után, mert mostohaanyját súlyosan bántalmazta." Jogvita esetén a bíróság előtt annak a személynek kell bizonyítnia a kitagadásra alapot adó cselekmény tényleges megtörténtét, aki a kitagadásra hivatkozva maga akar örökölni. Ez azért szükséges, mert a kitagadásra okot adó magatartás bizonyítására egymagában az a körülmény nem alkalmas, hogy az örökhagyó végrendeletében ennek megtörténtét állítja. Csupán ennek az örökhagyó általi, a végrendeletben való kijelentése nem fogadható el bizonyítékul - és ebben az ítélkezési gyakorlat egységes - éppen ellenkezőleg, annak tartalmi valóságát egyéb bizonyítékok alapján kell megállapítani. Tehát annak a személynek, aki a kitagadott személy helyén maga örökölne, egy jogvita során bizonyítania kell, hogy a kitagadásra okot adó cselekmény valóban megtörtént.

7. kérdés: Anyám halála előtt összevesztünk, és azt mondta, hogy a végrendeletében kitagadott a vagyonból. Közben mégis rendbe jött közöttünk minden, megértésben, szeretetben voltunk, mikor elhunyt. A közjegyző szerint van érvényes végrendelete, amelyben engem kitagad. Ezek szerint elfelejtette ezt megsemmisíteni, vagy megváltoztatni, pedig nagyon jó viszonyban voltunk, mikor lehunyt. Mit tegyek?

- Megítélésem szerint két lehetőség van: édesanyja vagy szándékosan nem vonta vissza a kitagadást tartalmazó végrendeletét, mivel annak tartalmát a továbbiakban is fenn kívánta tartani, vagy – a végrendelet keltét követően önök között ismét megvalósult szeretetteljes viszony ellenére - a végrendeletet valóban elfelejtette visszavonni, illetőleg megváltoztatni. Ez utóbbi esetben önnek, mint kitagadottnak kell bizonyítania, hogy az érvénes végrendeletben rögzített kitagadást megalapozó cselekményt, az örökhagyó (az ön édesanyja) utóbb megbocsátotta.

Várom további kérdéseiket a +36-30-85-77-560-s telefonomra vagy a pavikadr@t-online.hu e-mail címemre!

Dr. Farkasné dr. Patakfalvi-Vigh Katalin ügyvéd