Százhalombattán már október 22-én reggel elkezdődött az ’56-os forradalom és szabadságharc rendhagyó megünneplése. A város utcáit egy korabeli Csepel teherautó járta zászlókat lengető, jelszavakat kiabáló forradalmi ifjakkal. A Forrás Néptáncegyüttes tagjai és a Kiskörúti Színisuli növendékei a város több pontján tánccal, versekkel, jelenetekkel idézték fel és tették érthetővé, átélhetővé 1956 eseményeit, hangulatát.
Az iskolák is ezen a napon tartották ünnepségeiket. "A szabadság nem az, hogy hamburgert vagy inkább hot-dogot eszel, hanem az, ha béke van, és az egyik ember nem bántja a másikat." Piros, fehér és zöld papírokon ez az idézet fogadta az 1-es Számú Általános Iskola megemlékezésére érkezőket. Forján Imréné osztálya, a 8. a előadása Magyarország történetét elevenítette fel a romos 1945-től, a rendszerváltó 1989-ig.
A mozaikszerű jelenetekből személyes történet kerekedett ki a forradalom idején még gyerek, a hatvanas években lázadó kamasz, a rendszerváltásra beérett felnőtt emlékeiből. A darabot Mongyi Éva tanárnő állította össze és vitte színre, Kiss Ferenc tanár úr segítségével. "Bár a lényeget nem érted, ha még nem éltél nehéz éveket" – szólt az egyik idézet. A diákok által megidézett élmények – a kitelepített grófkisasszony, "a dicső pesti srácok", a várakozás apára, a folytonos félelem, majd a köztársaság ’89-es megszületése – közelebb hozták a történelmet, megmutatták a lényeget, átélhetőbbé tették a nehéz éveket.
Nem a végén felzúgó taps volt a valódi mércéje az előadásnak, hanem az a csend, ahogy közben a nyolc évfolyamból, valamint szülőkből álló közönség elvarázsolt figyelemmel hallgatott.
