"A szerelem keserű, nagyon ritkán gyönyörű!" - ahogy az ének mondja. Bizonyára mindenkinek akad néhány romantikus sztorija. Egy részük tán valóban meg is történt, de kitalálni is jó ilyesmit: "leejtettem a táskám a buszon, mindenki kedvesen segített, este pedig felhívott egy srác, mert a felfordulásban eltette egy névjegykártyámat..." A könyv címe viszont átverés. Nem szempontokat ad, hogyan és milyen irányba tervezd a jövőd, nem az sül ki a végén, hogy ahhoz, hogy megtaláld az igazit, először magadat kell megtalálnod, és a többi. A szerző – Victoria Seffay – egyszerűen elmeséli saját útját, kalandjait a kamasz-szerelemtől a végkifejletig. Teljesen mindegy, hogy a leírtakat valóban megélte-e. Biztos, hogy mindenki talál benne olyan élményt, ami vele majdnem pont ugyanúgy megesett vagy megeshetett volna. De főleg azért mindegy, mert élmény maga az olvasás. Na, azért férfiaknak nem ajánlanám! Maximum azoknak, akik szeretik a Született feleségek vagy a Szex és New York típusú filmeket. Nem csak témájával emlékeztet ezekre a sorozatokra, hanem formájával is. Sodró, könnyed és többnyire vicces. Csak épp annyira könnyes, amennyi még jól esik. Amennyi képes elhitetni, hogy 1. másnak lehet, hogy még nálunk is rosszabb, 2. lehet még jobb!
A főhősnő tesz egy kört a net-en is. Rövidke fejezet. Ám, ami nem indult be a net-en, beindul a munkahelyen. E-mailezgetés, fűszerezve véletlenszerű folyosói találkozásokkal, és a többi. Majd újabb net-es fejezet - ezúttal nem társat, hanem munkahelyet keresve. Találkozás férfiakkal: "Vajon miért bámul ez a srác?" Interjú a munkaügyön: "Mennyire fontos a pénz? - Semennyire, elég a lelkesedés, azt többféleképpen el lehet készíteni vacsorára." Párhuzamosan futtatott kapcsolatok: izgalom, veszély, boszorkányság, végkifejlet.