A tavaly először megrendezett befektetői találkozót szeretnék rendszeressé tenni, mondta Mérges István, a Batta-Invest Kft ügyvezetője. Várhatóan egy év múlva húsz vállalkozás működik majd a BIP területén, és elkezdődhet a vállalkozói és szolgáltató központ megépítése is.

Dr. Tüske László alpolgármester beszélt a hosszú távú városfejlesztési koncepcióról, a Főnix tervről, Százhalombatta lehetséges térségi szerepéről. Arra biztatta a befektetőket, hogy bízzanak a városban, mint üzleti sikereik lehetséges helyszínében, kérdéseikkel, gondjaikkal pedig bátran forduljanak az önkormányzathoz.

A regionális vállalkozásfejlesztési hitelprogramról nyújtott részletes tájékoztatást dr. Kende Mária, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselője. Egyebek mellett elmondta, hogy az MFB áprilisban 19 megyei képviseletet hozott létre, amelyeken keresztül szintén elérhetők a hosszú távú hitelkonstrukcióik. Az állam és az EU által támogatott hitelprogramjuk igen sok kedvezményt, ugyanakkor minimális lehetőséget tartalmaz az egyéb hiteleknél gyakorlatban levő alkura. A maximálisan 600 milliós hitelkeretet induló beruházásokra lehet igénybe venni, amelyek ipari parkhoz vagy vállalkozói övezethez kötődnek.

Jövőre az ideihez hasonló pályázati lehetőségekre és feltételekre számíthatnak azok, akik ipari parkokat üzemeltetnek, illetve azokba települve ruháznak be – mondta Tóth János, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezető főtanácsosa. Változatlanok a célok is, a pályázatok szerkezetét viszont folyamatosan igazítják a gazdaság igényeihez. Így azok az ipari parkok, akik kölcsöntartozásuk miatt nem jutottak pályázati forráshoz – mint a BIP is – jövőre sikerrel pályázhatnak. Lejjebb szállították a támogatott beruházások alsó értékét, és egyebek mellett az ipari parkok és a logisztikai beruházások tekintetében megemelték az adható támogatások felső határát. Röviden vázolta az ország gazdasági helyzetét és a fő tendenciákat. Elmondta, hogy jelenleg 166 ipari park működik Magyarországon, és különösen sok a központi régióban. Az ipari parkokban jóval kedvezőbb a foglalkoztatottak aránya, mint az iparban általában, különösen igaz ez a közép-magyarországi és a dunántúli régióra. 2007-től a jelenlegi uniós forrásoknál jóval több áll majd rendelkezésre a gazdaság fejlesztésére (a jelenlegi évi 267 milliárd helyett 860 milliárd), nagy kérdés azonban, fel tudja-e használni az ország ezeket a pályázati pénzeket. Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott: a pályázatírásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentéséről nem tud jó hírt mondani, bár igyekeznek egyszerűsíteni a rendszert. Nyolc-kilencezer olyan kis- és középvállalkozás működik ma Magyarországon, akik potenciális beszállítói az EU területén, illetve az itthon működő multinacionális cégeknek – mondta Kárpáti Sándor az ITD Hungary (befektetéseket segítő állami társaság) igazgatója. Az ő lehetőségeikről beszélt, kiemelve, hogy a siker elengedhetetlen feltétele pontosság, a horizontális együttműködés, a nyelvtudás, a többnyelvű marketing, amihez pályázati források is igénybe vehetők. Tény, hogy a fővállalkozók a fejlesztéseket szívesen terhelik a második, harmadik vonalra, így semmiképp sem szabad visszariadni az innovációtól. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy csupán egy meglévő pályázati lehetőség miatt nem szabad elindítani egy fejlesztést. Először azt kell tudni, merre és hogyan akar egy cég előre lépni, ehhez kell megkeresni a pályázati forrást, mint eszközt. Az ITD Hungary tizenhat regionális irodát hozott létre, és igyekszik gyakorlati tanácsokkal, személyes találkozókkal előmozdítani a magyar vállalkozások fejlődését. Nincs rossz kérdés – hangsúlyozta az előadó- az ITDH bármilyen kérdés megválaszolásában szívesen segít.

A szakmai tájékoztatókat vacsora és kötetlen beszélgetés követte.