Az arany immáron négyezer éve komoly szerepet játszik a gazdaságban, pedig közgazdasági szempontból gyakorlatilag nincs értéke, hiszen birtoklása kamatot nem hoz, önmagában jövedelmet nem termel és az ipari felhasználása is rendkívüli mértékben korlátozott. Ugyanakkor az eurázsiai kultúrákban mind a mai napig – az őt helyettesítő ezüsttel egyetemben – pénzként funkcionál, a gazdagságot szimbolizálja és ezt a szerepét az "aranystandard" pénzrendszer megszűnését követően sem vesztette el. Árfolyamát i.sz. 1257 óta jegyzik, de az áringadozás olyan nagymértékű és időben kiterjedt, hogy alakulását a mai napig is lehetetlen előre prognosztizálni, hiszen az emberek szubjektumától függ.
Az alábbi ábra az arany felhasználási területeit mutatja.
Látható, hogy a megtermelt arany mennyiségének csak mintegy 10 %-át használja fel az ipar (zömében az elektronika), míg a többi az ékszerek és a pénzügyi befektetések világában landol. A befektetők között találhatók a központi jegybankok is, ugyanis nagyobb mennyiségű arany deponálása esetén valamilyen megmagyarázhatatlan okból az adott állam könnyebben jut a pénzpiacokon hitelhez.
Az arany árát USA dollárban jegyzik és a standard mennyiség az egy uncia (kb. 31,1 gramm) érmefinomságú (közel 24 karátos) tömb. Nagyon sokan – és elsősorban az eladásban érdekeltek – azt állítják, hogy az arany értékálló befektetés és "értéke" az inflációt meghaladóan folyamatosan növekszik. Ezen állítást különböző statisztikákkal alá lehet támasztani, de az ellenkezőjét is. Sajnos, az elmúlt 70 évben Magyarországon is volt egy olyan időszak, amikor egy egyszerű aranygyűrű "átadása" életet mentett meg, de reméljük, hogy ez a korszak már nem fog visszajönni. Ezek után nézzük, miként alakult az elmúlt harminc évben az arany tőzsdei ára:
Amint látható az elmúlt 10 évben az áremelkedés mértéke hatszoros, viszont 30 éves távlatban csak kétszeres. Hogy van e még felfele levegő, azt nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, hogy a törvényszerű zuhanás mekkora lesz.
.jpg)
