Lakáspiac újra

A napokban egy igen érdekes statisztika látott napvilágot a hazai lakásárakkal kapcsolatban, íme:

Amint látható, az elmúlt egy évben a négyzetméterenkénti lakásárak /kínálati árak/ országosan estek, legkevésbé a budapesti téglaépítésűek – 300.000-ről 280.000-re -, míg a legnagyobb mértékben a vidéki panellakásoké – 160.000-ről 130.000 alá. Még szembetűnőbb a tízéves árindex alakulása:

Amint látható, ma egy négyzetméternyi lakás reálértékben ugyanannyiért értékesíthető, mint tíz évvel ezelőtt és a piac legfeljebb az időközi inflációt (60-70 %) hajlandó elismerni. A trend ugyanakkor erősen csökkenő, a szakmabeliek az elkövetkező fél-egy évre 7 százalékos csökkenést várnak, pedig a pakliban benne van még az árak feleződése is. Az okok egyértelműek: a vételi oldal rendkívül gyenge, a bankok többsége gyakorlatilag nem képes és nem mer finanszírozni. Ezzel egyidejűleg viszont a kínálati oldal sem fog meglódulni, ugyanis a nem fizető kb. 100.000 adóst – ez a szám várhatóan a duplájára fog emelkedni fél éven belül – egész egyszerűen képtelenség kilakoltatni.

A megoldást mindenki a kormányzattól várja, mindenesetre igazából jó kiút ebből a csapdahelyzetből nemigen létezik (amint már korábban írtam, csak az államadósság növelése révén lehetne valamit is elérni, viszont erről Brüsszel minket letiltott). A problémát csak tovább bonyolítja, hogy közel 400.000 munkavállaló az építőiparban érintett és az új megrendelések elmaradása esetén többségük a munkanélküliek táborát fogja gyarapítani (jelenleg a munkanélküliek száma 460.000 fő körül mozog, ami 11 %-os szintet jelent).