Az elmúlt nyolc évben végzett képviselői munkájáról és a következő ciklusra szóló terveiről tartott lakossági fórumot Weller János, az MSZP 8-as választókörzetben induló képviselő-jelöltje az Óvárosi Közösségi Házban szeptember 17-én. Az összejövetelen részt vett Szabó Attila, a párt polgármester-jelöltje, valamint Tóbiás József országgyűlési képviselő is.
Weller János elmondta: véleménye szerint a településrész nagyon sokat fejlődött az elmúlt két ciklusban, de szép számmal maradtak még megoldandó problémák. Kiemelte egyes szolgáltatások hiányát, hogy nincs posta, gyógyszertár, gyermekorvos, illetve bevásárlóközpont a városrészben. Az itt élő mintegy háromezer ember jogos igénye, hogy szűkebb környezetében is hozzáférhessen az alapvető szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat nem teljesítheti ezeket a kéréseket, de megoldást kell találnia arra, hogy a vállalkozók vonzónak találják az itteni lehetőségeket.
Örömét fejezte ki amiatt, hogy megvalósulhat a négy csoportos óvoda. Hozzátette: már megkezdődhetett volna a beruházás, a csúszást az okozta, hogy egy magánszemély akadályokat gördített az útjába, rövid időn belül azonban elhárulnak ezek, így bízik benne, hogy 2011 szeptemberében már megkezdheti működését az új gyermekintézmény.
A téglagyári völgyről szólva kifejtette: nem támogatja azt az ötletet, hogy kalandpark létesüljön a területen. A völgy egyedülálló szépsége megköveteli, hogy ne kapkodják el a döntést, hiszen ha rosszul választják meg az irányt, azzal jóvátehetetlen változásokat idézhetnek elő. Fontosnak tartja, hogy csak olyan fejlesztés valósulhasson meg, amelyet a városrész lakosságának többsége támogat, személy szerint magánkórházat, szanatóriumot, idősotthont tudna elképzelni abban a környezetben. Amíg erről végleges döntést nem hoznak, rendbe kell tenni a területet, az életveszélyes épületeket lebontani, és alkalmassá tenni a helyet arra, hogy a városlakók kirándulásokat tehessenek oda.
A helyi tömegközlekedés is hagy maga után kívánni valókat. Szorgalmazza, hogy az önkormányzat az eddigieknél nagyobb szerepet vállaljon a megoldásban, mert a közlekedési vállalatnak nyújtott támogatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Kisebb buszok közlekedtetésével gazdaságosabbá és az utasok számára kényelmesebbé tenni a helyzetet.
Kiemelten fontosnak tartja a támfalak azonnali állapotfelmérését, az életveszélyes helyeken az azonnali műszaki beavatkozást, hosszú távon pedig egy teljes rekonstrukciós program megvalósítását pályázati források bevonásával.
A közbiztonsággal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy bár az önkormányzat minden lehetséges módon támogatja a rendőrség munkáját, még sincs befolyása arra, hogy a támogatásokat helyben használják fel. A képviselő-testület hatásköre odáig terjed, hogy az évenkénti rendőrségi beszámolót elfogadja, vagy sem. Ahogy Európában is találunk erre példát, talán az önkormányzati rendőrség, egyfajta sheriff-rendszer lehetne a megoldás, ehhez azonban kevés a helyi szándék, törvénymódosításra lenne szükség.