„Válaszok és változások”
2005. október 13.
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy 2007-ben a felsőoktatási intézmények megkövetelik majd a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit. A rektor szerint a 2005-ös érettségi-felvételi rendszer és pontszámítás nem jelentett elég finom skálát a felvételihez, hiszen a középszinten jól sikerült érettségik miatt megemelkedett az átlag. Ha a statisztikát nézzük, az idén mintegy 17 ezren jelentkeztek az ELTE-re, közülük mintegy 4300 hallgatót vettek fel. A jogászok példáját említve 135 pont volt a követelmény, és sajnos tízesével voltak olyanok, akik egy ponttal maradtak le. Ez azért aggasztó, mert valószínűleg sok olyan diák nem tanulhatott tovább egyetemen, aki kitűnőre érettségizett, de nem vállalta az emelt szintet, és ráadásul olyan középiskolába járt, ahol jobban meg kellett küzdeni az ötösért, mint máshol. Az érettségi rendszer nem ösztönözte arra a diákot, hogy megmutassa oroszlánkörmeit, és több tudást szerezzen.
A Rektori Konferencia elnökének azonban nemcsak a diákok számára van javaslata, hanem az intézményvezetőknek és a szaktárcának is. Klinghammer István szerint az egyetemeknek szabad kezet kellene adni abban, hogy eldönthessék, igényelnek-e személyes beszélgetést a jelentkezőkkel a felvétel előtt. Ez nem a szóbeli felvételi vizsga újjáélesztését jelentené, hanem egy olyan beszélgetést, ahol az egyetemi oktató felmérheti a jelentkező személyiségét és motivációit is. Az interjúnak külföldön már nagy hagyománya van (Heidelbergben és Angliában), ahol az érettségi eredménye alapján ugyan mindenkit felvesznek valahova, de az elit egyetemek egy esszé írását követően beszélgetést kezdeményeznek a jelentkezőkkel.
Sió László, a Fidesz oktatási kabinet vezetője szerint ma már senki nem dől be annak, hogy a középszint elég lenne a továbbtanuláshoz, és hogy felvételi-érettségi előkészítőkre nincs többé szükség. A 2005-ös eredmények egyértelműen igazolták, hogy a továbbtanulás feltétele a sikerszakokon az emelt szintű érettségi. Aggasztó azonban, hogy októberben még nem ismertek a 2006-os felvételi játékszabályai, melyek birtoklása nélkül a diákok nem tudnak helyes felvételi stratégiát kialakítani. Ily módon – bármily abszurd is a példa – hasonlatosság van a hírhedté vált Lisa Minelli koncert és a felvételi rendszer között. A koncert arról vált híressé, hogy a jegyeket még a szerződés megkötése előtt eladták. A felvételi eljárásban ehhez hasonlóan még azelőtt kell beadni a jelentkezéseket februárban, mielőtt pontosan látnánk, milyen szakok indulnak el biztosan szeptembertől a bolognai rendszerben. Ugyanis június 30-án számos szakról kiderülhet, hogy mégsem indul a képzés, mivel nem kapta meg az akkreditációt a bolognai képzési rendszerben. A kabinetvezető javasolja a nyelvvizsga pontok megszerzésének ésszerű újragondolását a 2007-es évre, mivel a nyelvvizsgáért kapható 20 pont túlzó kedvezményt jelent, illetve legalább az állami finanszírozású képzések esetében csak emelt szintű érettségivel lehessen felvételt nyerni.
Márkus Zsuzsa, a Tüskevár Alapítvány elnöke abból a szempontból sikertelennek tartja tevékenységüket, hogy a szaktárca nem reagált az észrevételeikre. Az egyesületet annak idején azok a szülők hozták létre, akiknek gyermeke 2005-ben érettségizett elsőként a kétszintű érettségi rendszerben. Az esélyegyenlőség megsértésének kivizsgálását a kétszintű érettségivel kapcsolatban a Tüskevár Alapítvány indítványozta sikerrel az alkotmánybíróságnál. Márkus Zsuzsa szerint nem tartható sokáig, hogy néhol kell, néhol nem kell emelt szintű érettségi, ezt egységesíteni kellene, illetve hangsúlyozta, hogy még több információra van szükségük a diákoknak.
2005. október 13.
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy 2007-ben a felsőoktatási intézmények megkövetelik majd a hozzájuk jelentkezőktől az emelt szintű érettségit. A rektor szerint a 2005-ös érettségi-felvételi rendszer és pontszámítás nem jelentett elég finom skálát a felvételihez, hiszen a középszinten jól sikerült érettségik miatt megemelkedett az átlag. Ha a statisztikát nézzük, az idén mintegy 17 ezren jelentkeztek az ELTE-re, közülük mintegy 4300 hallgatót vettek fel. A jogászok példáját említve 135 pont volt a követelmény, és sajnos tízesével voltak olyanok, akik egy ponttal maradtak le. Ez azért aggasztó, mert valószínűleg sok olyan diák nem tanulhatott tovább egyetemen, aki kitűnőre érettségizett, de nem vállalta az emelt szintet, és ráadásul olyan középiskolába járt, ahol jobban meg kellett küzdeni az ötösért, mint máshol. Az érettségi rendszer nem ösztönözte arra a diákot, hogy megmutassa oroszlánkörmeit, és több tudást szerezzen.
A Rektori Konferencia elnökének azonban nemcsak a diákok számára van javaslata, hanem az intézményvezetőknek és a szaktárcának is. Klinghammer István szerint az egyetemeknek szabad kezet kellene adni abban, hogy eldönthessék, igényelnek-e személyes beszélgetést a jelentkezőkkel a felvétel előtt. Ez nem a szóbeli felvételi vizsga újjáélesztését jelentené, hanem egy olyan beszélgetést, ahol az egyetemi oktató felmérheti a jelentkező személyiségét és motivációit is. Az interjúnak külföldön már nagy hagyománya van (Heidelbergben és Angliában), ahol az érettségi eredménye alapján ugyan mindenkit felvesznek valahova, de az elit egyetemek egy esszé írását követően beszélgetést kezdeményeznek a jelentkezőkkel.
Sió László, a Fidesz oktatási kabinet vezetője szerint ma már senki nem dől be annak, hogy a középszint elég lenne a továbbtanuláshoz, és hogy felvételi-érettségi előkészítőkre nincs többé szükség. A 2005-ös eredmények egyértelműen igazolták, hogy a továbbtanulás feltétele a sikerszakokon az emelt szintű érettségi. Aggasztó azonban, hogy októberben még nem ismertek a 2006-os felvételi játékszabályai, melyek birtoklása nélkül a diákok nem tudnak helyes felvételi stratégiát kialakítani. Ily módon – bármily abszurd is a példa – hasonlatosság van a hírhedté vált Lisa Minelli koncert és a felvételi rendszer között. A koncert arról vált híressé, hogy a jegyeket még a szerződés megkötése előtt eladták. A felvételi eljárásban ehhez hasonlóan még azelőtt kell beadni a jelentkezéseket februárban, mielőtt pontosan látnánk, milyen szakok indulnak el biztosan szeptembertől a bolognai rendszerben. Ugyanis június 30-án számos szakról kiderülhet, hogy mégsem indul a képzés, mivel nem kapta meg az akkreditációt a bolognai képzési rendszerben. A kabinetvezető javasolja a nyelvvizsga pontok megszerzésének ésszerű újragondolását a 2007-es évre, mivel a nyelvvizsgáért kapható 20 pont túlzó kedvezményt jelent, illetve legalább az állami finanszírozású képzések esetében csak emelt szintű érettségivel lehessen felvételt nyerni.
Márkus Zsuzsa, a Tüskevár Alapítvány elnöke abból a szempontból sikertelennek tartja tevékenységüket, hogy a szaktárca nem reagált az észrevételeikre. Az egyesületet annak idején azok a szülők hozták létre, akiknek gyermeke 2005-ben érettségizett elsőként a kétszintű érettségi rendszerben. Az esélyegyenlőség megsértésének kivizsgálását a kétszintű érettségivel kapcsolatban a Tüskevár Alapítvány indítványozta sikerrel az alkotmánybíróságnál. Márkus Zsuzsa szerint nem tartható sokáig, hogy néhol kell, néhol nem kell emelt szintű érettségi, ezt egységesíteni kellene, illetve hangsúlyozta, hogy még több információra van szükségük a diákoknak.
