Dunai kalandorok

  • SPORT
  • 2010-09-06
  • Írta: ani
  • 647 megtekintés
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img
  • img

Miskei István és családja - felesége, Lilla és fiai, István és Gergő Passauból indulva vízitúrán ismerkedtek a Duna német és osztrák partjaival, majd augusztus 15-én Bécsben csatlakoztak a Budapestig tartó teljesítménytúrához, amit kategóriájukban jelentős fölénnyel meg is nyertek.

- Felejthetetlen és csodás volt a víz felől látni a városokat - idézte fel a családfő a túra élményeit. Passauban őrzik, és nagy tiszteletben tartják Szent István felesége, Gizella királyné földi maradványait. Több vízierőművön is át kellett kelnünk, összesen tizenegyszer zsilipeltünk.


- Milyen volt az ellátás az út során?
- Mindent magunk intéztünk, együtt főztünk, így hamar összeszokott a huszonöt fős társaság. Schlögennél 180 fokot fordul a Duna, hasonlóan a mi Dunakanyarunkhoz csodálatos vidék. Gyönyörű volt a melki apátság, a hatalmas, szinte arborétumszerű kerttel. Kikötöttünk Willendorfban, ami egy kis falu, de arról híres, hogy ott találták meg a népszerű termékenységszobrot. A spitzi gránithegyek oldalát hosszú kilométereken át szőlőültetvények borítják. Minden érdekesebb településen megálltunk körülnézni, ez a túra tulajdonképpen erről szólt.


- Milyen volt az időjárás?
- Esősen indult, két napon át ömlött, de muszáj volt haladnunk, hogy a verseny indítására Bécsbe érjünk.


- Ki vezette a túrát?
- Varga János, aki az "Európa kékszalagja, a Duna" című tévésorozatot is készítette, és aki az idén másodjára vezette a Bécs-Budapest túraversenyt. A túrázóknak körülbelül a fele folytatta hozzánk hasonlóan a teljesítménytúra keretében a hazafele utat.


- Milyen volt a verseny?
- Az idén csak magyarok indultak, nyolcvannégyen, összesen 43 hajóval. Köztük mi négyen, a várost is képviselve, a Báté nevű kenuval. Már az első hetven kilométeres távon, Pozsonyig huszonhét perccel jobb időeredményt értünk el, mint a mi kategóriánkban a következő versenyző. Első két nap Pisti fiam evezett vezérevezősként, utána Gergő. Ők adták a tempót. A második távot egy ötperces kiszállással teljesítettük, Ásványráróig jutottunk el az Öreg-Dunán. Dunakilitinél óriási eső kapott el bennünket, de Neszmélyig újabb félórával vertünk rá a mezőnyre, ezzel összesen már egy óra volt az előnyünk. Az utolsó szakasz Visegrádtól az óbudai Hajógyári-sziget déli csücskéig tartott, addigra másfél órával voltunk jobbak a második helyre befutó négyes kenunál. Keményen kellett húzni, de végül a negyvenegy induló hajóegység között – ahol egyes, kettes kenu és tengeri kajak is akadt - a 16. időt értük el, amire nagyon büszkék vagyunk. Elfáradtunk, de megérte.


- A terv az volt, hogy huszadikán érkeznek a battai kikötőbe...
- Tizenkilencedikén értünk Óbudára, onnan mindannyian leeveztünk a Lágymányosi öbölig, ahol az eredményhirdetést tartották. Késői ebéd után úgy döntöttünk, mégsem ott szállunk meg, hanem hazaindulunk. Pest után nem sokkal megláttuk a három kéményt, aztán a löszfalat, fent a keresztet – már alig vártuk, hogy hazaérjünk! Az a tervünk, hogy végigjárjuk a Duna teljes hosszát. Jövőre Battától a Vaskapuig szeretnénk eljutni, szintén Varga János társaságával.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák