Az évmilliók alatt kialakult kőolaj-, gáz- és szénmezők véges erőforrások, amelyeket az emberiség rohamtempóban, néhány száz év alatt kimeríthet. Bár ezzel az állítással nem minden szakember ért egyet, az biztos, hogy egyre fejlettebb technológiára van szükség a fosszilis energiaforrások kinyeréséhez, így egyre drágábbak lesznek, és közben számunkra káros folyamatokat is gerjesztünk a rendszerben. Például elvékonyodik, vagy bizonyos helyeken eltűnik az ózonréteg, ami lehet, hogy nélkülünk is megtörténne, de így gyorsabban.

Magyarország energiafelhasználásának 60 százaléka külső forrásoktól függ. Természetes üzleti reakció, hogy a fosszilis energián alapuló, igen jelentős vállalkozások nem akarják, hogy mások dolgozzanak ki alternatív megoldásokat. A gáz ára épp annyi, hogy a beruházással együtt már nem érné meg gázerőművek helyett biomassza-erőműveket építeni és üzemeltetni. Az is igaz, hogy amikor az energiaipar figyelme a biomassza felé fordult, annak is felment az ára.

A pénzügyi válság azt mutatja, hogy az eddigi gazdasági struktúrák felett eljárt az idő. Egy új technológia, ami átrendezheti a tulajviszonyokat, kiugrási pont lehet ebből a problémából is. Hogy ez mikor fog átfordulni, sok mindentől függ.

Fésűs Attila, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary stratégiai vezetője elmondta, hogy a GDF SUEZ - mint a világ egyik meghatározó energetikai vállalata, amelynek a százhalombattai Dunamenti Erőmű is része - régóta foglalkozik alternatív energiákkal. Az energiafelhasználás húsz százalékát megújuló forrásokból – elsősorban víz, szél, biomassza és napenergia – állítják elő már most is. Az Európai Unió 20 százalék megújuló energia alkalmazását tűzi ki célul. Magyarország 13 százalékot vállalt.

A technológiai fejlesztés mellett nagyon fontos, hogy a szabályozások milyen jogi környezetet teremtenek. Vannak erre működő példák ENSZ- és EU-szinten is. A kibocsátási kvóták bevezetésével, a zöldbizonyítvánnyal és egyéb rendelkezésekkel büntetni és ösztönözni lehet országokat, vállalatokat, magánszemélyeket is.

Elsődleges fontosságú az emberek mindennapi hozzáállása. Az ésszerű energiafogyasztást meg kell érteni és meg kell tanulni. Attól kezdve, hogy mennyi vizet fogyasztunk, azon át, hogy a fűtést vagy a pulóvert vesszük-e fel, ha fázunk, odáig, hogy miközben mindenki szimpatizál a zöldenergiákkal, senki sem szeretne a környékén víztározót, vagy éppen szélerőművet. Mindenki szeretne tiszta és olcsó energiaforrást, de még mindig félünk az atomenergiától, ami a legolcsóbb. A nukleáris erőművek hulladéka valóban veszélyes hulladék, de lényegesen kevesebb keletkezik belőle, mint a fosszilis alapú erőműveknél, és szakszerű kezelés mellett minimálisra csökkenthető az egészségügyi, környezeti kockázat. Ráadásul nincs semmi más káros anyag kibocsátás.

A nehéz gazdasági helyzet, a környezeti problémák, a biztonságos energiaellátás nehézségei mind olyan kihívások, amelyek jelzésértékkel bírnak és a mindennapi szokásaink, az energiafelhasználás és energiatermelés átszervezésére késztetnek bennünket. Nem véletlen, hogy GDF SUEZ is ezeknek a kihívásoknak a megválaszolása mellett kötelezte el magát (’Rediscovering Energy’ - Fedezzük fel újra az energiát programja keretében) remélve, hogy több évtizedes tapasztalatát a fenntartható energiaszolgáltatás javára fordíthatja.