1867-ben jegyezték be az első szabadalmat arra az eljárásra, ami növényolajból átészterezéssel glicerint állít elő. Ennek a kémiai folyamatnak a mellékterméke, amit ma biodízelként ismerünk. Rudolf Diesel, a dízelmotor feltalálója az 1900-as párizsi világkiállításon mutatta be mogyoró-olajjal hajtott találmányát. A mai biodízel megjelenése egy 1987-es német olajipari szaklap cikkéhez köthető. Ezt olvasta akkor dr. Kovács András, olajipari kutatómérnök is, aki ma a QS Biodiesel Kft. ügyvezetője, és akit azonnal magával ragadott a kihívás.
Dr.K.A. - Keresni kezdtem olyan kutatási területet, amivel nem zavarom a "nagyok" érdekeit. 1999 óta a magam útját járom a biodízel-kutatásban. Anno felkért az Országos Területfejlesztési Központ, hogy vizsgáljam, milyen kritériumok alapján lehet megítélni, hogy egy eljárás jó? Alaposan körüljártam a témát, és találtam javítandó részleteket. Megírtam a jelentésemet, amit nem fizettek ki. Ott álltam egy halom tudással a biodízel-gyártásról. Aztán találtam egy pályázatot, ami három évig finanszírozta a vegyipari kutatásaimat. Erre építettem fel a laborom. Az elmúlt évek során sikerült olyan megoldást kidolgoznunk, ami gazdaságosabbá és megbízhatóbbá teszi a biodízelgyártást. Amerikában most épül egy demonstrációs üzem, ami ezen a technológián alapul.
ZP - Miért nem áll át mindenki biodízel-gyártásra?
Dr.K.A. - Az a baj az alternatív alapanyagokkal, hogy hagyományos üzemekben nem lehet gazdaságosan feldolgozni őket. Ezért álltak le a biodízelgyárak, mint például a nagyigmándi is. Az olajipar mindent hidrogénezéssel old meg. A kanadaiak már a nyolcvanas években szabadalmaztatták a növényanyag-hidrogénezést üzemanyag-előállításra, de a magas költségek miatt a kétezres évek elejéig visszafogott volt az érdeklődés. Ma már nincs olyan olajipari cég, amelyik ne kutatná ezt a technológiát, de ennek az eljárásnak az "ökológiai lábnyoma" (a környezetre gyakorolt negatív hatása) jelentősen nagyobb, mint az átészterezésé.
ZP - Nálunk hol tart a biodízel-gyártás?
Dr.K.A. - Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a magyarországi nagyipari technológia jó hatásfokkal működne. Például, a hagyományos eljárásban a glicerinfázisban jelentős mennyiségű biodízel vész el.
ZP - Az egyik kútnál a számlán feltüntetik, hogy a benzin 4,4 százalék bioüzemanyagot tartalmaz...
Dr.K.A. - Az EU meghatározott egy irányelvet, hogy 2010-re több mint 5 százalék megújuló-komponenst kell tartalmaznia az üzemanyagnak. Ez eddig nem jött össze. Az állam azzal igyekszik ösztönözni a gyártókat, hogy a biokomponens után nem kell jövedéki adót fizetni. Éppen ez az akadálya annak, hogy kisipari keretek között valaki biodízelt gyárthasson.
ZP - Miből lehet biodízelt előállítani?
Dr.K.A. - Az ökologikus biodízelgyártás nem az élelmiszer rovására veszi el az alapanyagot. A legelőnyösebb a használt étkezési és hulladékolajak, vagy az állati zsiradékok átalakítása. Nagy reményt fűznek az algákhoz, amelyek alapanyagként nagyságrendekkel hatékonyabbak, mint a növényi olajok, de a feldolgozásuk technológiája még kiforratlan. Legalább tíz év, mire algaolajjal autózunk.

