Utazásai alkalmával minden bizonnyal már mindenki küldött rokonainak, ismerőseinek néhány üdvözlő sorral megírt képes levelezőlapot. A képeslap küldés mára 140 éves múltra tekint vissza.
A postai levelezőlap bevezetésének gondolata 1865-ben merült fel, a német postakongresszuson. A javaslatot elvetették, azzal az indokkal, hogy a postai közlések nyílt formája szokatlan, és sértené a levéltitok alkotmányos biztosítását. 1869-ben egy cikk jelent meg egy bécsi újságban, melyben a cikkíró kifejtette, hogy a levelek jelentős része csak rövid közlést, üdvözlést tartalmaz, ezekben pedig semmiféle titok nincs. A hatásos érvelés és a közvélemény nyomására 1869. október 1-jén Ausztriában és Magyarországon forgalomba hozták az első postai lapot.
A levelezőlap nehezen kivívott diadala után a képes levelezőlap már sokkal könnyebben és gyorsabban aratott sikert. Sokan August Schwarcz kereskedőt tartják a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta. Az első években az illusztráció a levelezési oldal egy töredékét, legfeljebb harmadát foglalta el, a másik oldalon helyet hagyva a címzett közlésére. 1878-ban szabványosították a levelező- és képeslapok méretét. 1870-1890 közötti időszak a levelezőlapok és képeslapok elterjedésének időszaka, az 1890-1914 közötti évek a képeslap térnyerése, fénykora.
Érdekesség, hogy bár már az 1885-ös Postaügyi Világkongresszus jóváhagyta, hogy a képeslapok hátoldalát megosszák a címzés és a közlendő szöveg között, 1905-ig csak a lapok képes oldalán lévő parányi helyre lehetett írni. Ennek oka az volt, hogy a posta ösztökélni szerette volna a hosszabb üzenetek íróit a drágább levél küldésére.
A magyar képeslapkiadás 1896-ban kezdődött, addig főleg német és osztrák kiadók látták el Magyarországot képeslapokkal.
Ez a képeslap talán az első, mely Százhalombattáról megjelent. A képeslap, mely az 1900-as évek első éveiben készülhetett az Óváros gőzhajóállomását ábrázolja, illetve az akkori Községháza hátsó traktusát.
Százhalombattát 1903-ig Battának hívták. A millennium előtti időszakban a község kezdeményezte, hogy a helység nevét Keveházára változtatva ünnepelhessék a honfoglalás ezredik évfordulóját. A helységnevek megállapításáról gondoskodó szervezet, az Országos Községi Törzskönyvbizottság elé ugyancsak javaslatként került a Varjasbatta elnevezés is. A Bizottság 1903. június 23-i ülésén hozott végleges határozatot, melyben a község nevét Százhalombatta alakban állapította meg.
A képeslapot Bajront Emília adományozta a Városi Archívum számára.
Bizonyára Önnek is van a fiók mélyén rejtett kincse, mely kapcsolódik a város múltjához. Kérjük ossza meg velünk! A Városi Archívum várja a város történetéhez, életéhez kapcsolódó fotókat, dokumentumokat.
Lehoczki Zsuzsanna
Hamvas Béla Városi Köyvtár - Városi Archívum
Százhalombatta, Szent István tér 5.
Tel: 06-23-355-727
