Szinte valamennyi televíziós csatorna heti rendszerességgel különböző elemző kerekasztal beszélgetéseket vesz fel a műsorai közé, így az ECHO TV is. A magam részéről előszeretettel szoktam a közgazdasági jellegű "Analízis" című műsorukat nézni; no, nem azért, mintha egyetértenék az ott elhangzottakkal, hanem azért, mert a megszólaltatott közgazdászok a leendő kormányprogram kidolgozói közé tartoznak és a leendő kormányzat elméleti hátterét képviselik, azaz amit mondanak, azzal nagy valószínűséggel már a nyáron szembesülni fogunk.
A legutóbbi adásban Bogár László úr és Lóránt Károly úr vett részt. Róluk annyit kell tudni, hogy az 1970-es évektől kezdődően közel húsz évet húztak le az Országos Tervhivatalban és az Árhivatalban (az OT elnöke hivatalból a miniszterelnök első helyettese volt, míg az Árhivatal elnöke miniszteri rangban egyszerre volt a minisztertanácsnak és az MSzMP Központi Bizottságának az alárendeltségében) és ott komoly karriert futottak be. Ezt követően az 1990-1994, illetve az 1998-2002 időszakokban kormányzati pozíciókat is betöltöttek.
A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogy a nemzetközi pénzpiacok miért reagáltak pozitívan arra, hogy a Fidesz-KDNP 2/3-os többséget szerezhet az új Országgyűlésben. A két közgazdász rámutatott arra, hogy a nemzetközi pénzvilág azt várja el az új kormányzattól, hogy az immár 20 éve halogatott reformokba (egészségügy, nyugdíj, önkormányzatok, oktatásügy, szociálpolitika, stb.) az új Orbán kormány belekezd. Az elvárás külföldről az, hogy másfél-két év alatt hozzávetőleg 3.000 milliárd forinttal (sic!!) csökkenjen az állami költségvetés kiadási oldala (megjegyzendő, hogy a teljes éves nyugdíjkassza nagysága 3.000 milliárd forint, illetve az OEP egészségkassza nagysága "csak" 1.360 milliárd forint). Ezzel szemben viszont a tény az, hogy a 2/3-os belföldi kormányzati felhatalmazás nem a reformok megkezdésére és véghezvitelére, hanem pont ellenkezőleg, a jelenlegi kiadási tételek növelésére és a bevételi tételek csökkentésére (adócsökkentés) adatik meg.
A két ellentétes elvárás legkésőbb a nyáron össze fog egymással csapni és – ebben nagyon is egyetértek a két riportalannyal – a következmények drámaiak lehetnek, amit első lépésben az importőrök és a devizaadósok fognak megérezni, majd ezt követően az infláció is felpöröghet vagy – a belföldi elvárások veresége esetén – a politikai hangulat megfordulhat. A két nyilatkozó arra is rámutatott, hogy ezt az összeütközést a kormányzat csak abban az esetben tudja elkerülni, ha a külföldi hitelezők (az IMF, a Világbank, az EKB és a finanszírozó nyugati nyugdíjalapok) a jelenlegi közel 20.000 milliárd forint nagyságú államadósságunk egy részét elengedik(?). Az ez irányú tárgyalások megalapozása érdekében a még meg sem alakult új kormány szakértőinek június közepéig egy, a gazdaság helyzetéről szóló tanulmányt kell összeállítaniuk.
A magam részéről kíváncsian várom a tanulmány megállapításait, mindenesetre nem árthat meg az, ha a mai alacsony árfolyamon vett eurót és dollárt tartogatunk otthon a ládafiában.
Rákos Péter
