Az írás címe ellenére nem a Való Világ kulisszái mögé nyújt bepillantást, hanem a VUK SE két sikerkovácsát igyekszik bemutatni, nevezetesen Vizi Csabát és Vértesi Tamást. A százhalombattai úszók folyamatos kiváló teljesítményei mögött igazán nagy műhelytitok persze nincs, ha csak az áldozatos, kemény edzésmunkát nem tekintjük annak.
- (V.Cs.): Köszönöm az elismerést, de ez főként a versenyzőket, és nem is elsősorban engem, hanem Tamást illeti, mert az utóbbi időben ő sokkal több időt töltött a fiatalokkal, akik valóban szállították a jövőre nézve is biztató, helyezéseket. Rám sok egyéb feladat is hárul mostanában a VUK SE alelnökeként, illetve a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagjaként, ezért az elmúlt hónapokban kevesebbet lehettem a medence szélén. Persze igyekeztem minden lépésüket követni, és rendszeresen konzultáltam róluk kollégámmal.
- A Vidékbajnokságon a VUK SE második lett (20 arany-, 10 ezüst-, 9 bronzérem). Az országos gyermekúszó bajnokságon Szilágyi Ádám (1arany-, 2 ezüstérem), a serdülő ob-n Szeder Fanni (3 arany-, 1 ezüstérem), Hujj Zsanett és Czégény Ádám (1-1bronzérem) remekelt. A sportág 107. felnőtt magyar bajnokságán Bodrogi Viktor (2 bronzérem) és Szeder Fanni (1 bronzérem) is dobogóra állhatott. Gondolom az említett sportolók nem két, vagy három hónapja kezdtek el úszni, amióta Ön elfoglaltabb?
- (V.Cs.): Sokszor faggattak már, hogy mi az úgynevezett csodamódszer itt Battán, de én erre most is csak azt válaszolhatom, hogy a munka, a rengeteg gyakorlás és a gondos odafigyelés. Az úszókkal valóban az egyéniségüknek és életkoruknak megfelelően kell foglalkozni. A többi meg jön magától!
- Magától? Ez meglepne, hisz az 50 méteres versenymedencéről lepotyogott a csempe, az előző télen nem működött a létesítmény, a Szalai János tanuszodában pedig időnként mozdulni is alig lehetett a zsúfoltságtól!
- (V.Cs.): Szervezés és kitartás kérdése volt az egész, de valahogy átvészeltük ezt a problémás időszakot, igaz, akadt egy kis egy helyben topogás is. Talán ezt jelzi, hogy a Vidékbajnokságon a tavalyi arany után idén most az ezüsttel kellett beérnünk. Persze ebbe belejátszott az is, hogy Szeder Fanni pontjai nagyon hiányoztak az elsőséghez, mert ő ez idő alatt az Európai Olimpiai Ifjúsági Fesztiválon tempózott és bizonyított.
- Apropó, Lignano! Az ottani versenyen, Vértesi Tamás volt a magyar úszó küldöttség szakvezetője. Nem gondolja, hogy ez is nagy elismerése a Százhalombattán folyó magas szintű munkának?
- (V.T.): Megtisztelt a felkérés, és rendkívül hasznos szakmai tapasztalatokkal és élményekkel tértem haza. Ez új impulzust is ad a mindennapokhoz. Külön öröm, hogy reménységünk, Fanni fantasztikusan úszott, ahogy Csaba mondja, mint a hal!
- Ön mikor kezdett el foglalkozni a battai utánpótlással?
- (V.T.): 1989-ben lettem edző, és 1997 óta dolgozom a battai úszókkal. Büszke vagyok rá, hogy ez idő alatt már sok tehetség kibontakozását, fejlődését segíthettem.
- Mi ad erőt ahhoz, hogy ne adja fel, és ne keressen, mondjuk egy sokkal jobban jövedelmező állást másik úszó szakosztálynál?
- (V.T.): Bevallom nagyon elkeserített, hogy például Kalicz Helga nemrégiben távozott tőlünk, de én nem vagyok az a típus, aki könnyen felad valamit. Máshol sincs kolbászból a kerítés, és nem szeretnék cserbenhagyni egyetlen kissrácot sem, aki hajt és igyekszik, akivel megosztunk örömöt, bánatot.
- Ha kell, lelkesít, de néha keményen dorgál is. Mitől függ, hogyan bánik a tanítványokkal?
- (V.T.): Úgy érzem, megértő vagyok, de időnként szükséges a szigor is. Ha az, aki elszántan küzd a habokkal, azt látja, hogy társa éppen lazsál, akkor az ragadós példa lehet, és odaveszhet sok-sok hónap közös erőfeszítése.
- Ismét önhöz fordulok Csaba, ezúttal, mint a VUK SE alelnökéhez. Hogyan lehet az, hogy az ifjú focisták számára már épül a műfüves pálya az Óvárosban, miközben az ötvenes medence lefedése még mindig nem megoldott?
- (V.Cs.): Reméljük, hogy ezen a télen már lefedik, bízom a város vezetőiben és a képviselő-testületben, hogy méltányolják igényeinket. A műfüvesre egyébként szintén szükség van, a labdarúgó palánták megérdemlik ezt a fejlesztést. Utána viszont úgy vélem, mi következünk én legalábbis ezért lobbizom erőteljesen. Hosszú távú megoldásként felmerült a tanuszoda bővítése is. Akárhogy is alakul, mi Tamással továbbra is a gyermekekre és az úszásra koncentrálunk.





