Mindenkinek lehetne valami ötlete, hogy szombat déltől vasárnap estig mire lehetne használni az üres piacteret. Éppen írnék egy pár mondatot, hogyan is képzeltem el a bolhapiacot, amikor az internet keresőjében egy pályázati felhívásra bukkanok. Azt mondja: "Keressük Budapest és a Budapesti Agglomeráció legélőbb közterét, ahol pezseg az élet, ahol jó találkozni, ünnepelni, összegyűlni vagy akár pihenni!" (Pályázatfigyelő-Eleven-Köz-Tér 2010.) Valami ilyesmire gondoltam. A lakótelepünk kényelmes, komfortos. Egy dolog hiányzik: az életnek az a színes elevensége, ami egy patinás kisváros belvárosi utcáin, terein, de még egy falusi főutcán s inkább megvan (vagy legalábbis valaha megvolt), mint itt. Ki kellene találni, hogyan tehetnénk érdekesebbé, vonzóbbá üres tereinket, sétányainkat, hogy több kedvünk legyen sétálni, találkozni, beszélgetni, legyen mit megmutatni vendégeinknek.
Így jutott eszembe a bolhapiac, ami nem csak arról szól, hogy adjuk-vesszük feleslegessé vált dolgainkat, hanem főleg arról, hogy nézelődünk, rácsodálkozunk egy csomó régi holmira, beszélgetünk, megeszünk egy lángost, iszunk egy "jó pofa sört" vagy üdítőt. Már a kirakodásnál hívogató térzene szól, aztán egy "kisbíró", egy jó hangú diák kidobolná, humoros rigmusokba szedve sorolná a város híreit, a piaci látnivalókat.
Lehetne egy csasztuska brigád is. Sokan már nem is hallottak róla, hogy mi volt az egykor, ha volna még ilyen, megjelenhetne a kintornás (talán lehet valahol szerezni) meg a fagyis.
Más napokon meg a piac nem működő kútja helyén lehetne bográcsozni. Akár egy társasházi közgyűlés utolsó napirendje lehetne a marhagulyás. Én megszavaznám ezt a napirendet. Ugyanitt utcaszínházat csinálhatnának a diákok.
Egyszóval, ki kellene találni tavaszra meg őszre néhány jó szombat délutáni programot. Szinte semmibe sem kerülne.
