A nők tovább élnek, többet dolgoznak, de kevesebbet keresnek – egyebek mellett ez olvasható abban a tanulmányban, amely az Európai Unióban élő nők egészségi állapotáról készült. A legfontosabb megállapításokat dr. Bárány János, a Százhalom Egészségügyi Központ nőgyógyásza kommentálta.
Nyolc+két óra munka
Összességben véve kicsivel több férfi, mint nő él Európában, az idősebb korcsoportokban a nők magasabb arányával. 2005-ben hozzávetőlegesen 15 százalékkal volt több nő, mint férfi a 65-69 év közöttiek körében, és majdnem kétszer annyi volt a nők száma a 80 év fölötti korcsoportban, ami azt jelenti, hogy összesen 43 százalékkal magasabb a nők aránya a 65 év fölötti korosztályban.
A nők várható élettartama az összes európai országban magasabb a férfiakénál. A különbség Litvániában a legnagyobb (11,7 év), Izlandon pedig a legkisebb (3,4 év), míg Magyaroroszágon 8-9 év között változik. Az Eurostat előrejelzései szerint 2010-ben a várható élettartam a nők körében 76,5-84,5 év lesz, és 2050-ben 82-ről 89,1 évre fog nőni. Az átlagos európai nők magasabb iskolázottsági szintet érnek el, mint a férfiak, mégis nagyobb valószínűséggel keresnek kevesebbet. 2006-ban az EU 27 országokban a nők átlagosan 15 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak. Emellett a nők általában naponta 278 percet töltenek házimunkával, míg a férfiak kevesebb, mint feleennyit.
Bárány doktor szerint az adatok nem meglepők. A fejlett országokban kisebb a nemek közti korkülönbség, ami részben az egészséges életmódra való törekvéssel, a leterheltséggel és nem utolsósorban az egészségügyi ellátórendszer fejlettségével magyarázható.
Ami nem látszik, és nem fáj
A daganatos megbetegedések közül a mellrák a leggyakoribb Európában, és vezető oka a rák okozta halálozásoknak a 0-74 éves nők körében. A nők tüdőrák miatti halálozása lényegesen alacsonyabb, de folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az EU, illetve az Európai Gazdasági Térség országaiban a férfiak nagyobb mértékben fertőzöttek a HIV-vírussal, mint a nők, a fertőzöttség aránya 2:1-hez. Nők esetében a HIV leggyakoribb terjedési módja a heteroszexuális kontaktus, valamint az injektív droghasználat.
Dr. Bárány János szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrések jelentőségét a betegségek megelőzése szempontjából. A 40 év feletti nőknek kétévente kellene jelentkezniük mammográfia vizsgálatra, hogy időben észrevegyék és kezelni tudják a mellrákot. A méhnyakrák, amely a leggyakoribb nőgyógyászati rák, szinte teljesen megszűnne, ha a nők hajlandóak lennének szűrésre járni. A százhalombattaiak ebből a szempontból szerencsésnek érezheti magukat, mert a HPV oltással éppen ez a ráktípus előzhető meg, de emellett is indokolt a rendszeres szűrés. Bárány doktor úgy tapasztalja, hogy a magyarok nem becsülik eléggé az egészségüket, ezzel magyarázható a rendkívül alacsony szűrési hajlandóság.
A terméketlenségi arány az EU-tagországokban nagyon alacsony, 1960-ban még 2,6 volt, ami 1995-2006 között 1,4-re csökkent. A várandós nők átlagéletkora legalább 2 évvel emelkedett 1995 és 2006 között: a nők később szülnek és kevesebb gyermeket nevelnek, mint régebben. A késői gyermekvállalás egyik okát a munkahelyi bizonytalanságokkal indokolja a szakember, aki hozzá tette: ez a tendencia nehezebb feladatok elé állítja a terhesgondozást. Nagyon fontos, hogy a leendő kismamák időben jelentkezzenek a terhesgondozásra, különösen akkor, ha egyéb betegség – például diabétesz - is fennáll.
(Forrás: Data and Information on Women’s Health in the European Union. DG SANCO, 2009.)



