Emlékezem. Ilyentájt mindig arra gondoltam, hogy időbeosztásunk milyen igazságtalan. Az iskolaév olyan hosszú, a nyári szünidő pedig olyan mérhetetlenül rövid. Még jóformán el sem kezdődött, máris vége van. Gondolom, nem éreznek másképpen a jelen iskolásai sem.
Jó lenne azonban, ha idejekorán szembenéznének a valósággal. Rohamosan fejlődő világunkban azok tudnak lépést tartani, akik folyamatosan képezik magukat. Azzal kell tehát számolniuk a ma iskolásainak, hogy életük végéig tanulniuk kell. Persze, lehet másképp is. Lehet úgy is, hogy az ember a lábát lógatja, de ebben az esetben azzal kell számolnia, hogy kevesebb jut ruhára, cipőre, luxuscikkekre, kevesebb szórakozásra, utazásra. Aztán úgy is lehet, hogy az ember tisztességtelen eszközökkel él. Ebben az esetben azzal kell számolni, hogy többé-kevésbé négy fal között éli le az életét.
Jó lenne, ha gyerekeink nemes fogadalommal vágnának neki az iskolaévnek. Természetesen ugyanígy tanáraik is.
1. Az új iskolaévben a tanulásomat tudatosabbá teszem. Nem fogok hosszabb időt a könyveim előtt tölteni, hanem tanulásomat gazdaságosabbá teszem. Különösen odafigyelek a nyelvtanulásra, mert tudom, hogy bárhova vezet sorsom, a nyelvismeret csak hasznomra válik.
2. A televíziós műsorokat szigorú kritika tárgyává teszem. Nem nézek semmitmondó, híg lére eresztett műsorokat, és főleg nem tíz óra után, mert tudom, hogy a szervezetemnek pihenésre van szüksége.
3. Feltétlenül szakítok időt a testmozgásra. Arra fogok gondolni, jó, hogy van testnevelésóra, de a testi fejlődésemhez ez nem elég. Ezért választok egy vagy két testemre szabott sportot, és azt egyedül vagy társaságban gyakorlom.
4. Környezetemre a jövőben jobban fogok vigyázni. Tisztában vagyok azzal, hogy ha vigyázok az utak, terek tisztaságára, azok meghálálják. Megkímélnek az allergiától, a légcső károsodásától, a daganatos betegségektől.
5. Végül ápolom nemzeti önbecsülésemet. Jobban megismerem a fontosabb történelmi eseményeket, megismerem ünnepeink lényegét, tartalmát és végezetül, ha felhangzik nemzeti imánk, a Himnusz, nem restellem azt meleg szívvel, hálatelt lélekkel, érthetően és megfelelő hangerővel énekelni. Persze tudom, hogy tanáraink is sokat tehetnek e témában.
Tudom, nem elég a fogadalom. Azt meg is kell valósítani. Ha azonban ezeket akár kismértékben sikerül a valóság talajára ültetni, máris megérte.
Jó lenne, ha gyerekeink nemes fogadalommal vágnának neki az iskolaévnek. Természetesen ugyanígy tanáraik is.
1. Az új iskolaévben a tanulásomat tudatosabbá teszem. Nem fogok hosszabb időt a könyveim előtt tölteni, hanem tanulásomat gazdaságosabbá teszem. Különösen odafigyelek a nyelvtanulásra, mert tudom, hogy bárhova vezet sorsom, a nyelvismeret csak hasznomra válik.
2. A televíziós műsorokat szigorú kritika tárgyává teszem. Nem nézek semmitmondó, híg lére eresztett műsorokat, és főleg nem tíz óra után, mert tudom, hogy a szervezetemnek pihenésre van szüksége.
3. Feltétlenül szakítok időt a testmozgásra. Arra fogok gondolni, jó, hogy van testnevelésóra, de a testi fejlődésemhez ez nem elég. Ezért választok egy vagy két testemre szabott sportot, és azt egyedül vagy társaságban gyakorlom.
4. Környezetemre a jövőben jobban fogok vigyázni. Tisztában vagyok azzal, hogy ha vigyázok az utak, terek tisztaságára, azok meghálálják. Megkímélnek az allergiától, a légcső károsodásától, a daganatos betegségektől.
5. Végül ápolom nemzeti önbecsülésemet. Jobban megismerem a fontosabb történelmi eseményeket, megismerem ünnepeink lényegét, tartalmát és végezetül, ha felhangzik nemzeti imánk, a Himnusz, nem restellem azt meleg szívvel, hálatelt lélekkel, érthetően és megfelelő hangerővel énekelni. Persze tudom, hogy tanáraink is sokat tehetnek e témában.
Tudom, nem elég a fogadalom. Azt meg is kell valósítani. Ha azonban ezeket akár kismértékben sikerül a valóság talajára ültetni, máris megérte.
