SZÉCSI NOÉMI: A BABA MEMOÁRJA

  • img

Ha az ember (lányának) gyereke (lánya) születik, akkor egy mégoly széles látókörű, művelt írónőnek is, mint Szécsi Noémi, meglehetősen leszűkül a világa. De mit tehet ez esetben az amúgy grafomániára hajló újdonsült anya? Nos, a tartalom adott: a születés, az anyaság csodája kimeríthetetlen(-nek tűnő) forrás, a szakanyag óriási, és általában méretes kupacokban áll minden kiságy körül. Ami kérdéses: a kiszámítható szabadidő és egy olyan forma megtalálása e témában, amilyen még nem volt.

Szécsi Noémi szellemességének első bizonysága az elbeszélő személyének megválasztása. Az alaphangot a felhők között üldögélő, puttó-társaival a születésre, pontosabban fogantatásra váró leendő főhős, H. Berta adja meg. Az ő elbeszélésében ismerhetjük meg a versenyt a „nagy narancsszínű gömb felé”, amiből leginkább csak arra emlékszik, hogy ő nyert. Majd az életet a méhben, az utat az új világba, a mindennapi meglepetéseket és megpróbáltatásokat, amikkel egy csecsemőnek szembesülnie kell. Mint például az „Anyatejesek Ligája”, az éjszaka lényei, a markolás és a fordulás nehézségei. S mivel H. Berta (illetve édesanyja) küldetésnek tekinti a csecsemőélet alapos megismertetését, fény derül a titokzatos kólika, a mindennapos, menetrendszerű visítás okára is! Számtalan lényeges apróság egy újszülött naivitásával, a szakkönyvek alaposságával, és az egykori bölcsészhallgató műveltségével és intelligens humorával.

Szécsi Noémi jelen könyvében már érzékeny édesanya, de nem hagyta szó és írás nélkül az ezt megelőző 9 hónapot sem (A kismama naplója, 2003.), valamint mindenképpen megemlítendő Finnugor vámpír (2002.) című regénye is, amelyet most készül újra kiadni a Tericum Kiadó. Emellett állandó szerzője a Terasz című folyóirat irodalmi rovatának.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák