Az elemzés arra is kitér: kevesebbe kerülne-e, ha egyedi gázfűtéssel biztosítanánk ugyanazt a hőmennyiséget.

Az adatokból összeállított diagram arról árulkodik, hogy Százhalombattán viszonylag alacsony a távfűtés díja, de annál azért nem olcsóbb, mint ha egy jó hatásfokú (a diagramon 90 százalékosként jelzett) kazánnal, egyedileg oldanánk meg a fűtést.

Az árszínvonal tekintetében igen nagy eltérések vannak a települések között, de ezt nagyban befolyásolja, honnan veszik a távfűtésben felhasznált energiát. Szentesen és Szarvason például a gyógyfürdőben is használt termálvízből, Pakson az atomerőműben, Százhalombattán a hőerőműben a villamosenergia-termelés során keletkező gyakorlatilag hulladék hőből, Ajkán és Oroszlányban szén és biomassza, a többi bemutatott településen pedig döntő részben földgáz égetéséből származik.

Emellett az alapdíjakban is láthatók különbségek, amit befolyásol például, hogy mekkora távhőrendszert kell fenntartania és fejlesztenie a szolgáltatónak, mint ahogy az, mennyire hatékonyan gazdálkodik erőforrásaival a cég.

A gázért az ún. egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók (ide tartozik a lakosság is) minimális eltéréssel ugyanannyit fizetnek az ország teljes területén, hiszen az gyakorlatilag (piacnyitás ide vagy oda) még mindig hatósági áras termék. Mégsem olyan egyszerű azonban kiszámítani, mennyibe is kerül átlagosan egy 50 négyzetméteres gázfűtéses lakás éves fűtése. A távfűtéssel ellentétben ugyanis, ahol a megtermelt és lakásunkba eljuttatott hő árát fizetjük meg, gázfűtés esetén azért a gázért fizetünk, amelyből kazánunk segítségével még elő kell állítanunk a szükséges hőt. Az pedig, hogy egy köbméter földgázból mennyi hőt tudunk előállítani, nagyban függ gázkészülékünk típusától, műszaki állapotától, a csővezetékek hőszigetelésétől és egyéb tényezőktől.

A korábbi gyártású kazánok nagy részének éves átlagos hatásfoka mindössze 70 százalék vagy esetleg ennél is kevesebb, míg egy korszerű, jól méretezett, alacsony hőmérsékletű vagy kondenzációs kazán éves hatásfoka könnyedén meghaladhatja a 90 százalékot.

Az ábrán ezért feltüntették egy hatékony és egy kevésbé hatékony gázkazánnal rendelkező háztartás éves fűtési költségét is. Látható, hogy a kevésbé hatékony berendezés esetén a gázfűtés bruttó költsége (25 százalékos ÁFA-val) a legtöbb vizsgált település esetén valóban meghaladja a távfűtés bruttó költségét (5 százalékos ÁFA-val), a hatékony berendezés esetén azonban egyáltalán nem ez a helyzet.

Mindez nem jelenti azt, hogy mindenkinek megéri áttérni a távfűtésről az egyedire, hiszen a fűtési mód megválasztásánál sok szempontot kell mérlegelnünk. Meg kell vizsgálnunk, mekkora beruházási költséggel jár az áhított berendezés beszerzése, beszerelése illetve az esetleg szükséges infrastruktúra kiépítése. Kellene tudnunk, milyen hosszú a berendezés élettartama, mennyibe kerül a karbantartása és, hogy miként alakul majd a különböző energiahordozók (gáz, tűzifa, fapellet, geotermikus energia) ára. (Forrás: www.energiaklub.hu)