Hány elkerülhető balesetnek, hány halálesetnek kell még bekövetkeznie? Mikor sikerül végre mindenkinek megértenie néhány alapvető fizikai törvényszerűségen alapuló folyamatot?
Kérem, hogy a saját és a családjuk érdekében olvassák el az alábbiakat!
Egy-két alapvető dolog, leegyszerűsítve:
Az égéshez oxigén kell. (Egy átlagos, 24kW teljesítményű gázkészülék esetében, számolva a tökéletesebb égéshez szükséges légfelesleget, kb. 50 köbméter levegőt kell bejutatni abba helyiségbe, ahol a készülék van)
A kéményben huzatnak kell lennie. (A kéményhuzat szerepe hogy eltávolítsa a füstgázt, és hogy beszívja az égéshez szükséges levegőt)
Huzathoz két végén nyitott rendszer kell. (Ha kinyitunk egy előszobaajtót, akkor még nincs a lakásban huzat. Ki kell nyitni ahhoz egy ablakot is. Egy zárt teret hiába nyitok össze egy másik zárt térrel, attól nem lesz nyitott. Vagyis hiába van a fürdőszobaajtón rács, ha nincs külső térből levegő-utánpótlás, akkor nem lehet a kéményben elegendő huzat.)
Tehát akkor nincs baj, ha van elegendő huzat a kéményben.
Mitől függ a huzat nagysága?
Alapvetően a kémény belméretétől, és hatásos magasságától. Ezek adottak, változatlanok egy működő rendszer esetében.
Egy nagyon fontos tényező ellenben állandóan változik. A huzatot lényegében a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség okozza.
A melegebb, ritkább gáz felfelé törekszik. (Például ezt használják ki a hőlégballonozók).
Egy-két ismert tény:
- A kombi készülékek működnek nyáron is, amikor a padláson akár 40 C fok fölé is mehet a hőmérséklet.
- Tavasszal, ősszel akkor is fűtünk, amikor nappal akár 20 C fok meleg van.
- A mai gázkészülékek hatásfoka egyre jobb. (A hatásfokot úgy lehet növelni, ha az elkerülhetetlen veszteségeket csökkentjük. A legnagyobb veszteség az a hőmennyiség, ami a füstgázzal kimegy a kéményen. Ezért a készülékgyártók arra törekednek, hogy minél alacsonyabb legyen a távozó füstgáz hőmérséklete, minél több hőt adjon át a hőcserélőnek. A régi szabályozás – a GOMBSZ - előírta, hogy a füstgáz hőmérsékletének minimum 150 C foknak kell lennie. Ma van olyan készülék, ahol ez 65 C fok)
- A modern fokozottan légzáró nyílászárókon nem szökik ki a meleg, olyan jól zárnak. (De nem jön be rajtuk annyi levegő sem, mint a régi ablakokon.)
- Tehát, jóval kisebb a füstgáz és a környezeti levegő közötti sűrűség-, azaz hőmérsékletkülönbség. Így van egy eleve gyengébb huzatú kéményünk, természetes, hogy nem képes elegendő levegőt beszívni, a sokkal nagyobb ellenállást jelentő ablakréseken.
- Emiatt tökéletlen égés, szénmonoxid keletkezése következhet be, ami ráadásul a gyengébb huzat miatt nem tud maradéktalanul eltávozni a kéményen keresztül.
- A helyzetet súlyosbíthatja elszívó ventilátor, szagelszívó beszerelése. Miért? Van egy majdnem zárt terünk, amelyből az elszívó elszív óránként 300-600 köbméter levegőt. Ennek valahogy pótlódnia kell. Ablakok, ajtók majdnem légmentesen zártak. De a kémény, a készüléken keresztül nyitott a külső tér felé. Persze, hogy ott jön be a levegő. Így megfordul a kéményben a huzat, a visszhuzatot az alacsony hőmérsékletű füstgáz pedig nem tudja visszafordítani. Ilyenkor a modernebb készülékekbe épített füstgázérzékelő sem tiltja le a készüléket, mert az csak hőt érzékel, és a bejövő levegő lehűti a füstgázt.
- Visszhuzatot képes okozni gázkéményben a kandalló is, mert jóval nagyobb huzata lévén a kandallókéménynek, ha nincs máshonnan levegő-utánpótlása, akkor kénytelen a gázkéményen át beszívni levegőt.
- Ezek az esetek akkor is előfordulhatnak, ha messze van a gázkémény a szagelszívótól, vagy a kandallótól. Elég, ha véletlen nyitva marad a fűtőhelyiség, fürdőszoba ajtaja, vagy szellőzőrácsok vannak az ajtón. Sokan azért nem hiszik el, hogy életveszélyben élnek, mert eddig nem történt bajuk. A baleseteket kivizsgálva sokszor kiderült, hogy már évek óta visszaáramlott az égéstermék egy része a lakásba, de nem érte el azt a koncentrációt, ami balesetet okozhatott volna. De elég volt egy súlyosbító körülmény bekövetkezése, és megtörtént a tragédia. A gáz füstgáza színtelen szagtalan, kismértékben belélegezve enyhe mérgezési tüneteket okoz, fejfájást, nyomott hangulatot, stb. ezért könnyű összetéveszteni más betegségekkel.
- Abba a helyiségbe, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, állandó, megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást kell biztosítania, külső térből!
- Abban a helyiségben, ahol a gázkészüléke, (cirkó, kazán, vízmelegítő) van, ott tilos elszívó ventillátort használnia!
- Tilos olyan lakásban szagelszívót, kandallót használni, ahol a gázkészülék helyisége össze van szellőztetve a konyhával, illetve a nappalival! (Ez vonatkozik arra az esetre is, ha közlekedő felé vannak a szellőzők kialakítva, de a közlekedő nyitott a konyha, nappali felé.)
Javasolom szénmonoxid-érzékelő felszerelését.
Szerencsésebb, ha külső kazánház van, csak külső ajtóval.
De a legjobb megoldás, zárt égésterű (turbós) gázkészülék felszerelése, függőleges égéstermék-elvezetéssel.
Koncz István
kéményseprő
06 30 238-9491
.jpg)
