Síkosság-mentesítésre többféle anyag is használható, de nem mindegy, hogy melyik milyen hatásfokkal rendelkezik és mennyibe kerül. A SZÁKOM jelenleg a kalcium-kloridot teszteli, főként a díszburkolatokon, ahol a sózott homok egyébként is nehezen fejti ki hatását.

A kormányrendelet a növények védelmében tiltja meg a sózást, ami az úttesten továbbra is megengedett marad. A jogalkotók ezt azzal magyarázzák, hogy a kiszórt sós homok a csatornanyílásokon keresztül elfolyik, így nem veszélyezteti a növényeket.

A változás azt is jelenti, hogy a következő télen már sokkal költségesebb lesz a járdák síkosság-mentesítése.

Magyarországon a 60-as években kezdték tömegesen alkalmazni a konyhasót síkosság-mentesítésre. Addig egy jól megépített vasbeton szerkezet örökéletűnek számított, jelenleg öt-tíz évenként van szükség a felújításukra, jórészt a só miatt, amely a kátyúk kialakulásában is szerepet játszik. A sós víz beszivárog a beton pórusain és az aszfalt hajszálrepedésein, megfagyva tovább tágítja a nyílásokat, lefelé haladva pedig eljut a fémszerkezetekig, vagyis a betonacélig, a gerendákig és a vezetékekig. Az "áldásból" kijut az élővilágnak is. A magas só koncentráció megöli a mikroorganizmusokat a talajban, a növényeket "kiégeti", majd tovább pusztít a talajvízben és a felszíni vizekben.

És hogy mit tegyünk havazás esetén? Fa mellett semmi esetre se sózzunk, de a cserjéket is kíméljük! Először hólapát, seprű, és csak azután az érdesítés – figyelmeztet a SZÁKOM közleménye.

Ausztriában jogszabály tiltja a klorid-tartalmú vegyszerek használatát, ezért kalcium- magnézium-acetátot alkalmaznak, ami környezetkímélő. Nemcsak a havat olvasztja fel, de a mérések szerint 25 százalékkal csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.

A skandináv országokban is tilos a sózás, de mivel ott a téli átlaghőmérséklet jóval a nátrium-klorid mínusz hét fokos fagyáspontja alatt van, nem is lenne értelme.

A só helyettesíthető kálium-karbonáttal, amit homokkal keverve Bécsben már alkalmaznak, de erősen lúgos kémhatást eredményez.

Érdesítő anyagok is szóba jöhetnek, például homok, kőzúzalék, fűrészpor, forgács. Egyes helyeken salakot alkalmaznak, ez azonban jóval több szennyező alkotóelemet tartalmazhat, mint az előbbiek.