Ahol járunk, vagy ahová megyünk gyalog, biciklin, motoron vagy autóban, nem árt, sőt kifejezetten előnyös, ha tudjuk az utcák nevét. Nálunk, Százhalombattán ez nem olyan egyszerű.
Egyes településeken úgy oldják meg, hogy az utca kereszteződésébe állítanak egy rudat, és azon a kereszteződő utcák neve van feltüntetve, nyíl alakú, ötszögletes táblákon. Én ezt tökéletes megoldásnak tartom. Éppen ezért örömmel üdvözöltem az önkormányzat kezdeményezését, hogy egységesíteni akarja az utcanév-táblákat. Helyes!
Rögtön csökkent az örömöm, amikor megtudtam, hogy ezt az önkormányzat nagyon költségesnek találja, ezért azt tervezi, hogy az utcanév-táblákra hirdetéseket is rakat, méghozzá az utcában lakó vállalkozók nevével, illetve vállalkozásuk cégérével. Ezáltal az illető vállalkozók fizetnék az összes utcanév-táblának a költségeit. Nem tudom világos-e?
Egy ilyen utcanév-tábla a következőképpen nézne ki. (A hirdetések száma 6-ban maximálva). Őszintén megmondom, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Állítólag ezt a megoldást egyes települések alkalmazzák. Akkor is! Mi van, ha a tisztelt vállalkozók a hirdetésnek ezt a formáját nem óhajtják igénybe venni? És mi van akkor, ha hatnál többen akarják igénybe venni? Ki dönti el, hogy ki kerüljön a táblára?
Az önkormányzat azt a hibát követi el, hogy összekeveri a szezont a fazonnal. Az utcanév-tábla a forgalmi rend tartozéka, és elkészíttetésük, felhelyezésük az önkormányzat feladata. A vállalkozói hirdetés pedig a vállalkozó feladata. Ezt ő készíti el, és nyilván olyan feltűnő színekkel és szöveggel, ami a kuncsaftot odacsábítja. Ennek elhelyezését az önkormányzat engedélyezi.
Nem hiszem, hogy a kettőt célszerű lenne összekapcsolni. Bár, ki tudja ebben a felfordult világban?

