A versenyen négy kategóriában ötven énekkar vett részt huszonegy országból Kanadától a Dél-Afrikai Köztársaságig. Nevezni adventi, karácsonyi témájúak darabokkal lehetett, és az öt versenyprodukció közül legalább az egyiknek 1950. után született műnek kellett lennie. A résztvevő kórusok két-két koncertet adtak: egyet templomban, egyet pedig a verseny keretében. A Canticum Novum Kamarakórus az egyik legrangosabb helyszínen, az óvárosi főtéren található Szent Miklós templomban tarthatott hangversenyt.

 A versenyen háromfős zsűri értékelte a darabválasztás, az előadás tisztaságát, kottahűségét, karakterét, dinamikáját, ritmusát és a karnagyi tevékenységét. Minden kórus részletes feljegyzéseket kapott tőlük.

A Canticum Novum először vett részt ilyen jellegű megmérettetésen, ezért nagy izgalommal készült rá. Az értékélés során a kórusok oklevelet, illetve bronz-, ezüst- vagy aranydiplomát kaptak. Hatalmas volt a battai énekesek öröme, amikor a kamarakórusok kategóriájának eredményhirdetésekor a konferanszié magyarul kívánt jó estét, sejtették ugyanis, hogy ez nekik szóló gesztus. Az ezüstdiplomát a fárasztó felkészülés méltó jutalmaként vették át. Rajtuk kívül öt kórus érkezett Magyarországról, a Bartók Béla Nőikar Szegedről arany-, a Cantabile Kórus Törökbálintról ezüst-, a másik három kórus pedig bronzdiplomát szerzett. A gála végén felálltak a magyar kórusok, és elénekelték a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt. Valamennyien megható és életre szóló pillanatokat éltek át.

Dr. Csehák Izolda karvezető köszönetét fejezte ki a százhalombattai önkormányzatnak és a Barátság Művelődési Központnak, hogy lehetővé tették számukra az utazást, és örömét fejezte ki, hogy méltó módon képviselhették hazájukat és városukat.