Egy részük ideiglenesen, csak a barakkokban élt, de az üzemek működésének biztosítására lakótelep létesítését is elrendelte a központi akarat. A beruházó vállalatok szakszervezetei kulturális-nevelő munkájuk egyik fontos értékmérőjének tekintették a dolgozók könyvekkel való ellátását. A könyvek oktató és szórakoztató funkciója, különösen a televíziózás előtti korban döntő fontosságú volt. Nem csoda hát, hogy míg 1969-ben hatezer lakosa volt a településnek, tizenegy könyvtárban 22 509 kötet várta az olvasókat. Amikor 1971. január 1-jétől új intézményként létrehozták a Barátság Művelődési Házat, első könyvtárosa Szalai Gáborné Cseh Márta volt.

– Izgalmas időszakot éltünk, amelyben a jó szándékú lelkesedés sok mindent pótolt, de akkor ez volt a korszellem. Ez egy munkásszállói könyvtár volt, ma úgy mondanánk - rendkívül változatos szociológiai háttérrel. A politika kegyvesztett alakjai is gyakran feltűntek. Az író-olvasó találkozókra mindig sokan jöttek. Csak délután voltunk nyitva, mivel a városban szinte alig volt egy-két nyugdíjas.

 – 25 évvel ezelőtt költöztek a könyvtár mostani helyére, az akkor átadott művelődési ház könyvtári szárnyába. Hogyan emlékszik rá?
– Ünnepi volt és felemelő, de rengeteg munka előzte meg. Szokatlan volt, hogy minden új körülöttünk. 1984 augusztusától december 6-ig negyvenötezer kötetet kellett a város több pontján lévő letétekből, iskolai könyvtárakból összefésülni. A városban működött a Művelt Nép országos könyvraktára, ahonnan sok segítséget kaptunk, hogy minél gazdagabb kínálattal várhassuk a város lakosságát. Nagy várakozás előzte meg a főtéri intézmény létrejöttét, nemcsak a város, de a megye szakmai, politikai és társadalmi irányítói is jelen voltak. A délelőtti protokoll fogadás után az olvasók vették birtokba az új könyvtárt és klubövezetet.
Amikor idekerültünk, egészen más volt a társadalmi közeg. A változás, ami a rendszerváltással bekövetkezett, szükségessé tette, hogy a könyvtár választ adjon a felmerülő kérdésekre. Első pályázatomban az UNESCO jelmondatát használtam mottóként: "Kultúrát, információt nyújtani mindenkinek." Információ lehet az egyiptomi piramisok mérete és tájolása, az önkormányzati előterjesztések és döntések sora, sőt az iskolák felvételi tájékoztatója is. Információ lehet egy regény tartalma és az is, hogy milyen irodalomból ismerhető meg a léleképítés. Ezért nem mellékes a könyvtárosok alapműveltsége, ezért kezdtünk el szellemi dolgokkal foglalkozni. Először a természetgyógyászat kérdésével próbálkoztunk. Gyorsan beláttuk, hogy nem gyógyíthatunk, viszont a szellemi életnek, a lelki töltődésnek és a személyiségfejlesztésnek vannak iskolái, amelyek megmutathatók. Hamvas Béláról és művéről már 1993-ban elhangzott az első előadás. 1996-tól a népfőiskola előadásain ismertük meg a hamvasi örökséget, amely a mesék világával is szerves kapcsolatban áll. 1999. december 1-jén vettük fel Hamvas Béla nevét. 

 – A technika milyen kihívást jelentett?
 – Válaszadásunk másik szegmense a számítógépek alkalmazása volt. Megjelenésük sejtette, hogy a papír alapú kartotékok hamar el fognak tűnni a katalógusszekrényekkel együtt. A változásra a világháló tette fel a koronát. Nem véletlen, hogy a városi Internet Központ a könyvtárban kapott helyet.

– Mi a fejlesztés következő lépcsője?
– A helyi gyűjtemények digitalizálása. Ezt követi majd a módszeres feltárás és a visszakeresés szisztémájának kimunkálása.

– Kikkel ünneplik a tíz és huszonöt éves évfordulókat?
 – Az előtér négy vitrinjének tartalma tematikusan mutatja be a népfőiskolát, a mesedélutánokat, a Hamvas-örökséget és a saját kiadványainkat. A meghívottak azok a személyek, akik részesei voltak az elmúlt évek szellemi kalandjának. Szántó F. István irodalomtörténész mutatja be az alkalomra kiadott "Élet és életmű" című Kemény Katalin kötetet. Irodalmi összeállítás is lesz névadónk írásaiból. Láthatjuk és hallhatjuk Szemző Tibor "Láthatatlan történet" című filmjét, valamint a Madárdal együttes koncertjét.

 – Jövőre személyes évfordulót, a szakmában töltött negyvenedik évet ünnepelheti. Nyugdíjba is készül. Hogyan gondol a pihenés éveire?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a hivatásom egyben a hobbim is, így vélhetően továbbra is a kultúra közegében élhetem az életemet. Aktív tagja vagyok a Forrmás együttesnek, a "Matrica" Múzeum Baráti Körének és pozíció nélkül is szeretnék részt venni a Hamvas és a mese témák előadásain. Továbbra is szívesen járnék jógára és még többet szeretgetném az unokáimat.