Környezetünkben számos olyan jelenséget tapasztalunk, amelyeket megmásíthatatlan tényként fogadunk el – például: család, hazaszeretet, biztonság, korrupció, önképzés. Ha ezekhez a tényekhez, hiedelmekhez szubjektív alapon pozitív vagy negatív minősítéseket társítunk, akkor értékekről beszélhetünk (például: a korrupció rossz, az önképzés hasznos). Ha az értékeinket valamilyen módon rendszerezzük, hierarchiába helyezzük, és életvitelünket ennek rendeljük alá, akkor értékrenddel állunk szemben.
Minden egyes személy és minden szervezet – így egy politikai párt is – rendelkezik saját és csak rá jellemző értékrenddel. A különböző politikai pártok értékrendjeiben számos közös elem létezik – például a család fontossága, a hazaszeretet vagy a nemzeti érzés valamennyi politikai erőt jellemzi -, de léteznek markánsan eltérő értékek is, amelyek alapján az adott pártot egy konzervatív (hagyományőrző) – liberális (megengedő, változtató) tengely mentén kategorizálni lehet.
A hozzám legközelebb álló párt, a Magyar Demokrata Fórum értékrendjén belül az alábbi öt olyan elem található kiemelt helyen, amelyek megítélésem szerint a többi politikai formáció esetében csak kevéssé és nagyon hátrasoroltan érzékelhetők: a szaktudás fontossága; a józan és takarékos életvitel; az erőforrások hosszútávon hatékony és koncentrált felhasználása; az egyéni siker elismerése; a demokratikus rend és törvények tisztelete.
A fentiekről oldalakat lehetne írni. Nem írok; aki érti, az érti, aki pedig nem, az nem. Mindenesetre ezt az öt elemet együttesen úgy is értelmezni lehet, hogy ez a műgonddal dolgozó ember értékrendje és ennek következetes szem előtt tartása tette évszázadok alatt naggyá azokat a nemzeteket, amelyeket mi ma oly nagyon irigyelünk.
