Az ünnepélyes avatást tíz hónapos kemény munka előzte meg, hiszen az önkormányzat szerkezetkészen bocsátotta a cserkészek rendelkezésére a tetőteret. A tízéves bérleti szerződés garantálja, hogy a csapat hosszabb távra is berendezkedhet.

A bensőséges avatóünnepségen települési képviselők, támogatók mellett Csermely László, az Országos Cserkész Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke is együtt örül a battai cserkészekkel.

Sefcsik Gergely parancsnok köszönetet mondott a képviselő-testületnek mozgalmuk felkarolásáért, és a támogatóknak az önzetlen segítségért. Van már fűtés, világítás, állnak a falak – mondta -, de a bútorzat, a felszerelés beszerzése még hátra van. Reményét fejezte ki, hogy az adakozó kedv nem apad el.

Szabó Attila szakbizottsági elnök csodálatát és ámulatát fejezte ki. Nem gondolta volna, februárban – mondta -, hogy a cserkészek lakhatóvá teszik azt a hadi állapotra emlékeztető tetőteret, amit akkor látott. Sok sikert kívánt a cserkészek nevelőmunkájához, akik rászolgáltak az előlegezett bizalomra. Csermely László elnök elmondta, a mintegy hatszáz magyarországi cserkészcsapatnak csupán az egyharmada büszkélkedhet a célnak megfelelő, tágas otthonnal. Mintegy nyolcezer cserkészt tartanak nyilván az országban, a battai pedig egyike a legjobban szervezett csapatoknak. Arra buzdította a battai cserkészeket, hogy legyenek méltók Szent László örökségéhez, aki a haza védelme mellett a gyengék, az elesettek gyámolítója is volt.

A Fidesz részéről jelképes ajándékot adott át Mikulásik Gábor cserkészvezetőnek Pap Miklós és Pátkai Zsolt, majd Sárosi Gábor református lelkész és Illyéssy Mátyás katolikus plébános megáldotta az új Cserkészotthont.

„Amikor februárban elkezdtem vésni a falat, reménytelennek tűnt az otthon kialakítása” – vélekedett Eitzenberger Szabolcs rover-cserkész, az Erőmű villamosmérnöke. De az emberi akarat, mondjuk így, a cserkészakarat úrrá lett a káoszon – vélekedett. Magyar Viktória egyetemi hallgató elmondta, gyermek- és kamaszlányként kalandosnak, izgalmasnak érezte a folytonos költözködést egyik helyről a másikra. Ma úgy érzi, éppen a sok viszontagság kovácsolta eggyé a csapatot.

Hogy mit jelent számukra a cserkészélet? Viktória szerint vallásos alapokon nyugvó értékrendet és megbonthatatlan közösséget. Eitzenberger Szabolcs szerint egy sajátos életmódot. Defend Szabolcs, a Központi Fizikai Kutató Intézet technikusa úgy látja, egy hármas egységen alapuló, politikamentes életszemléletet jelent a cserkészélet. A hármas egység pillérei: az isten, a haza és az embertárs.

„Laktak” már az egykori Városi Könyvtárban, a katolikus kápolna alagsorában, az SZDSZ helyi szervezetének irodájában és a BMK-ban is. Talán a legfurcsább az volt - emlékezett vissza a parancsnok -, amikor a katolikus egyházközség vezetése 2000-ben buzgóbb vallásgyakorlatra próbálta rávenni a cserkészeket. Ezt az elvárást viszont nem fogadták el, hiszen protestánsok, a Hit Gyülekezetéhez tartozók, zsidó származásúak is akadtak közöttük. Ők ilyen alapon senkit sem kívántak kirekeszteni.