Mintha nem lenne elég megpróbáltatás a kamaszkor már önmagában is, még azzal is meg kell küzdenie az ember gyerekének, hogy a kényelmes alsó ta-gozat után bekerül ötödikbe. Legalábbis Greg Heffley nagyon ki van tőle borulva. Greg minden valószínűség szerint egyszer világhíres lesz (bár azt még nem tudja, milyen téren), de egyelőre itt kell dekkolnia "a felső tago-zatban egy csapat idióta társaságában".

Szóval a tipikus, kamaszos hozzáál-lás, miszerint mindenki más hülye, csak ő "helikopter". Hogy be ne darálja teljesen az unalmas és abnormális iskolás lét, folyamatosan próbál valamerre kitörni. Nehogy már őt törjék be véletlenül! Azt ne is várja tőle senki, hogy olyasmit írjon, hogy "Kedves Naplóm", mikor ő világosan megmondta az anyukájának, hogy "Emlékiratot" kíván írni. Azt is csak azért, hogy amikor majd híres lesz, ne kelljen mindig újra és újra elmesélnie az újságíróknak a gyerekkorát.

A vonalas papírra, kvázi írott betűkkel és szeretnivaló firka-illusztrációkkal (szintén a szerző, Jeff Kinney érdeme) készült jegyzetek közt aztán megele-venednek az ötödikes lét mindennapjai. A felsőbb tagozatos nagyfiúk, a tök ciki, de azért vállalható barát, a tök ciki és abszolút vállalhatatlan báty, az értetlen szülők és az érthetetlen lányok. Ha valami szuperhős kissrácról szólna a könyv, ha hihetetlen (mondjuk varázslatos) kalandokba keveredne, nem is ajánlanám, mivel olyanokból olyan sok van. Greg azonban a lehető legátlagosabb kissrác az amerikai kontinensen. Két dolog motiválja: kitűnni bármivel, valahogy megindulni a világhírnév felé és a videójátékok.

A végeredmény pedig egy napló Greg sokszor harapós, máskor nyegle stílu-sában, ami egész elviselhetővé, szórakoztatóvá, sőt! viccessé teszi nem csak az iskolát, de a kamaszkor "minden nyűgét s nyilait" is.