Százhalombatta élen járt a módszer elterjesztésében: dr. Poroszlai Ildikó létrehozta a Régészeti Parkot, Magyarország első szabadtéri őskori múzeumát, amely a hazai kísérleti régészet egyik fellegvára lett. Az itt folyó munka nemcsak a hazai, hanem a külföldi szakemberek érdeklődését is magára vonta.

Június 9-én szakmai tanácskozást tartottak a „Matrica” Múzeumban. A megbeszélésen az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Régészeti Műemlékhelyek Szakbizottságának tagjai vettek részt, a tanácskozáson elsősorban a százhalombattai Régészeti Park jelenéről és jövőjéről volt szó.
A konferenciát a rendezvény fővédnöke, dr. Benedek László polgármester nyitotta meg. Mint elmondta, emlékezetes marad számára az az esemény, amikor először került kapcsolatba a régészettel: családi kerékpárkiránduláson jártak, és akkor folyt a 115. számú halomsír feltárása. Poroszlai Ildikó odahívta a családot és nagy lelkesedéssel mutatta meg az addigi eredményeket. Olyan részletességgel és olyan érdekesen beszélt, hogy mindnyájuk érdeklődését felkeltette, ezért a későbbiekben is sokszor felkeresték a parkot.

A megbeszélésen dr. Vicze Magdolna, a „Matrica” Múzeum megbízott igazgatója ismertette a Régészeti Park tevékenységét és a jövőre vonatkozó elképzeléseket, majd Vasáros Zsolt építész tartott előadást arról, hogyan, milyen szempontok szerint és milyen technikával rekonstruálták a bronzkori és vaskori házakat, ezt követően a létesítmény komplex fejlesztési terveiről beszélt. Müller Krisztina kertmérnök a Régészeti Park környezetrekonstrukciójáról tartott előadást, hiszen a kísérleti régészet egyik nagyon fontos ága a környezeti régészet. Tóth Zsuzsanna múzeumpedagógus a gyermekek számára szervezett programokat mutatta be, arról beszélt, hogyan kapcsolódik össze a játék és a tanulás a játszóházi foglalkozásokon.

A tanácskozás résztvevői az előadásokat követően kicserélték véleményüket, majd munkaebéden vettek részt, amelyen a menü őskori recept alapján készített egytálétel és kemencében sült lepény volt.