Az elmúlt hónapokban nagy erőkkel beindult az idei alapozás: fellépők, nappali programok, a város minél aktívabb bevonása, kapcsolódó rendezvények szervezése. Megnyílt a BMK-ban a Jamaica Irie című fotókiállítás. Megjelent az interneten a hír, már elővételben fogynak a bérletek az idei százhalombattai ReggaeCamp-re.

Ezen a ponton terjesztette Miskei István a június 25-i testületi ülés elé indítványát a ReggaeCamp VSZK-ban való megrendezése ellen. A hírre szerveződni kezdtek a város fiataljai: a civil és/vagy politikai szervezetek, és a „raszta-szívűek”. Az előbbiek petíciót és reklámajándékokat adtak át a testületnek, majd utóbbiakkal együtt délután 3-ra kiballagtak a Polgármesteri Hivatal elé. Ekkorra azonban az indítványt a testület – a polgármester tartózkodása mellett – 7-5 arányban elfogadta. A raszták döbbenettel és egyre mélyülő ellenérzéssel a „babiloni rendszer” iránt, a civil és/vagy politikai aktivisták – összesen tán 20-25-en – gúnyos tapssal fogadták az ebédjükről visszatérő képviselőket. Ennyi volt (egyelőre) a Nagy 2009. Évi RaggeaCamp Demonstráció, amelyen – egy képviselő telefonját követően – először két fényvisszaverő-mellényes rendőr, majd két kékruhás is megjelent.

Egy ilyen kis városban zavarba ejtő, ha ismerve képviselőinket vagy családjukat, tudjuk róluk, hogy szeretik a Camp-et, ám azt látjuk, hogy mégis ellene szavaznak. Ugyanakkor épp ez a jelenség teszi egyértelművé, hogy itt nem az 5 nap Jamaicáról, és nem is a „fiatalok érdekeinek lábbal tiprásáról” van szó. Ez politikai lépés és frakciófegyelem. Ami azt követeli az egyéntől, hogy személyes meggyőződése ellenére arra hajoljon, amerre döntögetik.
Százhalombattán általában nincsenek rossz helyzetben a fiatalok: erős az oktatás, messze földön híres a város a jelentős kedvezményekről: tankönyv-támogatás, ingyenes védőoltások, számtalan művészeti és sportlehetőség kínálkozik, rendszeresek a kisebb-nagyobb rendezvények. Ezeket tudva igencsak meglepő, hogy az IKSZ (Ifjúsági Klub Százhalombatta) egész nyáron zárva lesz… Nyílt közben egy dunafüredi ifjúsági klub, ami heti két alkalommal, néhány órára fogadja a látogatókat. Tehát itt a nyár, és a város jószerivel kifogyott az ifjúságnak való ötletekből, lehetőségekből. Négy éve szeretne itt gyökeret ereszteni egy csupa pozitív inspirációt hordozó fesztivál –a mulatságon túl pár nap munkalehetőséggel is a fiatalok számára –, mire néhányan sérelmezik, hogy „túl sok a hang, meg a fény, meg a színek”… Elmúltak a 70-es évek, amikor még meg lehetett hökkenni a hippiken.

A legfájóbb pedig az, hogy éppen a Reggae Camp-et érte ez a támadás, aminek a szellemiségétől oly nagyon távol áll mindenféle politika, arrogancia, harcoskodás.