A választás időszakát az Unió határozza meg, de a választások előkészítése és lebonyolítása ezen kereteken belül a tagállamok szintjén megy végbe.

 

Az Unió polgárai 2014-ben május 22-25. között választják meg az őket a következő öt évben képviselő EP képviselőket. A négynapos választási időszakon belül a tagállamok saját jogszabályaik szerint maguk döntik el, hogy melyik napon tartják a választást. Magyarország Köztársasági Elnöke ennek megfelelően 2014. május 25-ére tűzte ki a szavazás napját, ekkor választjuk meg a magyar európai parlamenti képviselőket.

Az Európai Parlamentnek jelenleg – Horvátország csatlakozását követően – 766 képviselője van. Ez a szám a 2014-es választásokat követően 751 főre csökken.

 

A 751 képviselő 28 tagállam mintegy 500 millió polgárát képviselő majd. A képviselői helyeket a csökkenő arányosság elve szerint osztják szét a tagállamok között, azaz a népesebb tagállamok több képviselői helyet kapnak, azonban a kisebbek is több képviselői hellyel rendelkeznek majd, mint amit a szigorúan vett arányosság diktálna. Ennek megfelelően Magyarország a 2014-2019. közötti ciklusban 21 képviselő hellyel rendelkezik majd.

 

A 2004. évi csatlakozáskor 24, míg a 2009. évi választásokat követően 22 képviselői hellyel rendelkeztünk. A most következő ciklusra vonatkozó csökkenés oka, hogy uniós szerződések, a lakónépesség változása, valamint új tagországok csatlakozása következtében választásról választásra módosulhat az egy országra jutó képviselői helyek száma.

 

A választás arányos, listás rendszerben történik, amelyben az ország területe egy választókerületet alkot.

Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 százaléka. Listát két vagy több párt közösen is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy – önálló vagy közös – listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.

A listaállításhoz legalább 20.000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az Európai Parlament tagjainak választásán a választópolgár csak egy párt listáján szerepelhet jelöltként. A Nemzeti Választási Bizottság nyolc lista nyilvántartásba vételéről döntött, így május 25-én a választópolgárok nyolc lista közül választhatnak majd.

Az Európai Parlament tagjainak választásán az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Nem biztosítja tehát a törvény ezen választás során a külhoni magyar állampolgárok jogát a választáshoz, de egyébként a kizáró okok tekintetében nem tér el a szabályozás az országgyűlési választási gyakorlattól.

 

A választójog jogosultság, hiszen annak gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul, azonban a jogát az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja.

 

Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja:

minden magyar állampolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint

 

az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozik arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és igazolja, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkezik.

Az országgyűlési választáshoz hasonlóan, aki a szavazás napján külföldön szeretne élni választójogával, annak legkésőbb 2014. május 17-én 16,00 óráig kell kérnie a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét a lakóhelye szerinti helyi választási irodától. Felvétele esetén Magyarország külképviseletein adhatja le szavazatát, levélben szavazás nem lehetséges. Akik pedig a szavazás napján Magyarországon, de lakóhelyüktől eltérő helyen kívánnak szavazni, átjelentkezési kérelmet nyújthatnak be a lakóhelyük szerinti választási irodához úgy, hogy az legkésőbb 2014. május 23-án 16,00 óráig megérkezzen.

 

A szavazás során a választópolgár kizárólag egy listára adhat le egy szavazatot. A listán a jelöltek a párt által meghatározott, kötött sorrendben szerepelnek, azon a választópolgárok nem változtathatnak.

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken szerepel. Igazolnia kell a személyazonosságát, valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját érvényes okmányokkal.

 

Azok a névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik mozgásukban egészségi állapotuk, illetve fogyatékosságuk miatt akadályozottak, mozgóurnát igényelhetnek. Mozgóurnát a szavazást megelőző 2. napon (2014. május 23-án, pénteken) 16,00 óráig lehet igényelni a helyi választási irodától, valamint a szavazás napján (2014. május 25-én, vasárnap) 15,00 óráig attól a szavazatszámláló bizottságtól, ahol a választópolgár a névjegyzékben szerepel.

 

Fontos tudni, hogy aki mozgóurnát kért, és kérelmét elfogadták, a szavazókörben hagyományos módon már nem szavazhat, kizárólag mozgóurnával.

 

A választás során leadott szavazatokat a d’Hondt-féle mátrix segítségével váltják át mandátumokra. (A Victor d’Hondt belga matematikus által kifejlesztett formulát, a világ számos országában használják a választás eredményének megállapításához.)

 

Az európai parlamenti választás eredményének tájékoztató adatait csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás, tehát május 25-én 23,00 óra után.

 

Választási kampánytevékenységet folytatni 2014. április 5-től 2014. május 25-én 19,00 óráig lehet. Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése céljából, így különösen plakát elhelyezése, jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, politikai hirdetés, illetve politikai reklám közzététele, választási gyűlés tartása.

a választópolgár szavazóhelyiséghez történő szállítására autóbuszos személyszállítás nem végezhető,

választási kampánytevékenység a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – nem folytatható,

a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, valamint ilyen (exit poll) közvélemény-kutatás eredményét csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni,

politikai reklámot nem lehet közzétenni, valamint

választási gyűlés nem tartható.