Szalai Attila a Halom TV-nek elmondta, különösen fontosnak tartották, hogy a beavatkozás előtt szakmai tanácsot kérjenek a "Matrica" Múzeumtól, hiszen egy ilyen korú műemlék környezetében még egy látszólag egyszerű kertészeti munka is körültekintést igényel.

A terület az elmúlt időszakban erősen elvadult. A növényzet látványa önmagában ugyan természetes és hangulatos, a romok szempontjából azonban komoly problémát jelenthet. A kövek és falmaradványok közé benőtt növények gyökérzete ugyanis idővel feszítheti, elmozdíthatja, sőt szét is nyomhatja a mintegy kétezer éves maradványokat. Egy olyan falszakaszt is találtak, amely már korábban részben beomlott; a sűrű növényzet gyökérzete is szerepet játszhatott abban, hogy az összetartó falrész meggyengült és kidőlt. A problémát természetesen jelezték a múzeum vezetésének is.

A munka első lépéseként összegyűjtötték a hulladékot a romok környezetéből. A nagyobb feladatot azonban a kövek közé benőtt növényzet eltávolítása jelentette. Vegyszerek használata nélkül dolgoztak, mert nem a növényzet teljes elpusztítása, hanem csak azoknak a példányoknak az eltávolítása volt a cél, amelyek közvetlenül veszélyeztették a köveket és a falmaradványokat. Többféle kéziszerszámot is használtak: csipeszt, metszőollót, erővágót, illetve ahol a hely lehetővé tette, egykezes fűrészt. A munkát úgy kellett elvégezni, hogy a növények eltávolítása közben maguk a romok ne sérüljenek.

A feladat ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a terület rendszeres gondozásra szorul. A növényzet időről időre ismét megjelenik, ezért a mostani beavatkozás hosszú távon csak akkor lehet eredményes, ha a környezet karbantartása rendszeressé válik.

A közös munka jó hangulatban telt, és a résztvevők szerint a feladat végül gyorsabban elkészült, mint amire számítottak.

"Négy felnőtt férfi, amúgy is rutinos" – fogalmazott Szalai Attila, aki szerint a kertészkedésben is jártas társainak köszönhetően mintegy másfél óra alatt sikerült rendbe tenniük a kijelölt területet.

A közös munka eredménye rövid idő alatt látványos lett: eltűnt a romok közül a zavaró növényzet jelentős része, összegyűjtötték a hulladékot, és rendezettebbé vált a Római fürdő közvetlen környezete.

A képviselő jelezte, hogy ha a múzeum a jövőben hasonló önkéntes munkát szervez, szívesen bekapcsolódnak ismét.

A képviselők közösségi oldalukon tájékoztattak az eseményről, Szalai Attila az alábbiakat írta.

 "A Római fürdő egyik jelképe volt Százhalombattának. Mára egy kicsit elfeledett emlékhely lett. Ehhez az emlékhez újra méltóvá szerettük volna tenni, ezért úgy döntöttünk, hogy vasárnap egy kicsit rendbe rakjuk a területet. Sajnos a növényzet, illetve annak gyökérzete folyamatosan gyengíti a műemlék falát, annak egységes szerkezetét. A magunk szerény eszközeivel, amit lehet megtettünk! Összeszedtük a szemetet, a romokból és mellőle eltávolítottuk a növényzetet, amit majd később a ZÖFE Kft. munkatársai elszállítják. Balázs párja, Andrea gondoskodott az elvesztett tápanyag pótlásáról, és mint egy jó hadtáptiszt sütött-főzött, szendvicset gyártott nekünk, amit jó étvággyal elfogyasztottunk." – írta a képviselő.

A Római fürdő nem véletlenül számít Százhalombatta egyik különleges történelmi emlékének. A város területén a római korban Matrica település és katonai tábor működött, amely a Duna mentén húzódó római határvédelmi rendszer, a limes része volt. A folyó közelsége miatt a térség stratégiai és kereskedelmi szempontból is jelentősnek számított, a rómaiak pedig tartósan kiépítették jelenlétüket a környéken.

A római fürdők a birodalom életének fontos részei voltak. Ezek a létesítmények nem kizárólag tisztálkodásra szolgáltak: a fürdőzés a társasági életnek és a pihenésnek is fontos színtere volt. A fürdők építése komoly mérnöki tudást igényelt, a rómaiak pedig fejlett vízellátási és fűtési megoldásokat alkalmaztak.

A százhalombattai Római fürdő maradványai ennek a több mint másfél ezer évvel ezelőtti világnak egy darabját őrzik. A romok között ma már természetesen nem lehet teljes egészében rekonstruálni az egykori épületet, a megmaradt falak és építészeti részletek azonban fontos információkat hordoznak a korabeli életmódról és építészetről. (Fotó: Facebook/Szalai Attila)