A Húsvét, mint a feltámadás ünnepe, egyházi és családi ünnep is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik világszerte.

 

Mit jelentenek napjaink fiataljai számára az egyházi ünnepek? Egyáltalán az ünnepek mit jelentenek? Az embernek néha olyan érzése van, hogy elsikkadnak az ünnepek, összeolvadnak a hétköznapok és a munkanapok. Az ünnep több, mint egy olyan nap, amikor nem kell dolgozni, nem kell időre megérkezni a munkahelyre, otthon maradhat az ember. Az ünnep ennél lényegesebb több kéne, hogy legyen. A fiatalok az egyházi ünnepekkel kapcsolatban sok bizonytalanságot élnek meg. Nincs meg a biztos tudásuk, az ismeretük, hogy mit is jelent egy egyházi ünnep. Érdekes, hogy a húsvéti ajándékok között elsősorban a húsvéti nyúl szerepel, pedig ha szeretnénk eljutni az ünnep lényegéhez, a bárányt kellene a húsvéthoz kötni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a fiatalok között szép számmal vannak olyanok, akik érdeklődnek, próbálják keresni az ünnepeknek az igazi lényegét, szeretnék megérteni, hogy a hit, a vallás honnan is jön, mit is jelent, miért lehetséges az, hogy kétezer év óta az emberiség történelmének egyik legfontosabb ünnepe a Húsvét. Ilyen módon egy lényegesen szélesebb réteg kezdi az ünnep igazi lényegét megsejteni, még akkor is, ha nem kapcsolódnak be a templomi történésekbe. Az egy hosszabb út, amíg a hithez eljutnak, és a hitben el tudják fogadni Jézus tanítását, példamutatását. Ezt az utat kinek-kinek egymagának kell bejárnia, magának kell legyőznie a kételyeit, ezért nincsenek erre "receptek".

 

Milyen üzenete van a fiatalok számára? A hit üzenetére a legtöbb fiatal fogékony. Ez az üzenet egy örök emberi problémára adott választ. Egy olyan probléma, amivel nekik, a fiataloknak is szembesülniük kell. Ebben a vonatkozásban kell megtalálniuk, hogy ebből mit tudnak elfogadni, mit építenek be a maguk életébe, vagy mit utasítanak el. Ahogyan jelen vannak az életükben a művészetek, olvassák a verseket, megcsodálják a képzőművészeti alkotásokat, tehát kultúréletet próbálnak meg élni, óhatatlanul találkozni fognak vallásos üzenetekkel, olyan igazságokkal, olyan tényekkel, amelyek megértéséhez szükségük lesz arra, hogy bizonyos hitbeli ismerettel rendelkezzenek.

 

Jézus feláldozta magát az emberekért! A humanistának számító II. János Pál szerette mondani, hogy a XX. század, de a XXI. század is a vértanúk százada. Úgy, mint ahogyan az első három évszázad volt, amiről úgy beszélünk, hogy a vértanúk kora. De most a római vérengzésnél nagyobb arányú áldozatot kell hozni a hitükért embereknek. Afrikában, Ázsiában, sokfelé előfordul, hogy embereket templomokba zárnak be, és rájuk gyújtják a templomot. Az ember belekerülhet olyan helyzetbe, hogy áldozatot kell hoznia a meggyőződéséért, áldozatot kell hoznia a családjáért, a hazájáért. Manapság a fiatalok, és tulajdonképpen a társadalom nagy része egészen mást ért azon, hogy mit jelent a haza, a nép, a nemzet, amelyhez tartozik. A könnyebb megélhetésért sokan más országba költöznek, de közben legtöbbjük hazavágyik, örülnek, ha hazajöhetnek. Akik pedig végleg elmentek, azok sem tudják felszámolni a gyökereiket. Azt hiszem, hogy meg kell értenie az embernek, hogy az élet egy rendkívül nagy ajándék, egy olyan csoda, amit az ember egyszer kap meg, nincs még egy esély rá, de tudnia kell az embernek, hogy ezt a csodát nagyobb értékért oda kell tudni adni. És mert olyan nagy számban látunk ilyen eseteket, az ember fél, és csak reménykedve gondol arra, hogy talán soha nem jut ilyen helyzetbe.

 

Ezek valóságos dolgok, itt vannak közöttünk, ma éppúgy megvannak, ahogyan megvoltak száz évvel ez előtt. A feltámadás nem más, minthogy az élet legyőzte a halált. Sajnos a Bibliából sok iratot, evangéliumot (apokrif iratok) kiemeltek három zsinat alatt, még az első öt évszázadban. Az egyházak próbálták a mondanivalót átformálni, saját ízlésük vagy érdekeik szerint. Sokan összekeverik az egyházakat, a hitet és a vallást. Sajnos ez a három ritkán jelenti ugyan azt. Sokan kutatják a Bibliát, különösen a jelenések könyvét és az apokrifokat egyaránt. Az eredeti Bibliának hiába vették ki a 70%-át, az üzenete olyan erős, hogy még "maradékon" is átsugároz.

 

Az üzenet nem bonyolult és nem valami elvont fogalom: SZERETET!

Szalai Attila