A minimálbér változása: január elsejétől emelkedik a minimálbér melynek összege bruttó 232ezer, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint lesz. Ez 154 270 forintos nettó minimálbért jelent, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó 197 106 forintot vihetnek haza januártól.

A minimálbér-emeléssel párhuzamosan más juttatások összeghatára is változik majd, mint a GYED, a nagyszülői GYED, a diplomás GYED, a GYOD, a táppénz.

 

Álláskeresési járadék: az összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév befizetett munkaerőpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.

 

Betegségek után érvényesíthető szja-kedvezmények: a cukorbetegek, a laktóz- vagy gluténérzékenyek, hallási, látási vagy mozgásszervi fogyatékossággal élők a minimálbér harmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. A kedvezmény összege így 2023-ban havonta 11 600 forintra emelkedett.

 

Eredeti feltételei mellett marad a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitellehetőség.

Meghosszabbították a falusi CSOK-ot, ám például változott a településlista, ahol igénybe vehető a kedvezményrendszer. Az eredeti formájában él tovább a Babaváró támogatás is – egészen 2024. év végéig.

 

A gyermeket vállaló nők 30 éves korukig teljes szja-mentességet élveznek. A felsőfokú tanulmányok befejezését követően legkésőbb 2 éven belül megszülető gyermekek után az anya teljes diákhitel-tartozását elengedik.

 

Tíz napos apasági szabadságot vehetnek igénybe újszülött, illetve örökbefogadott gyermek esetében az édesapák.

 

Felfüggesztésre került a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, és már csak a napelemes rendszerek telepítése esetében fogad be a Magyar Államkincstár támogatási igénybejelentést  felújítási támogatásra 2023. március 31-ig.

 

Változások a SZÉP-kártyánál:

Ideiglenesen, de január 9-étől megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái (a szabadidő, és a vendéglátás), az eddigi három zsebből csak a szálláshelyé marad meg. A három különböző zsebben lévő összegeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre.

A SZÉP-kártyával fizethető szolgáltatások változatlanok maradnak, a megmaradt szálláshely alszámláról lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három kategória bármelyikéről lehetett.

Fontos tudni, hogy az el nem költött összegek esetében az összevonás nem okoz változást, azaz a 2022. október 15-ig a SZÉP-kártyákra utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen elkölteni, ezt követően a fennmaradó egyenlegre a szolgáltatók 15 százalékos díjat terhelhetnek.

 

ÁFA változások:

Az új lakóingatlanok 5 %-os kedvezményes kulcsa 2024. december 31-ig meghosszabbodik, melynek feltétele, hogy az építési engedélyt 2024. december 31-ig véglegesítik, akkor a kedvezményes kulcs az értékesítéskor 2028. december 31-ig alkalmazható lesz. Változott az új ingatlan fogalma, eszerint 2023. január 1-től új ingatlannak csak akkor nevezhető az adott lakás/ház, ha ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ha meg is történt, de a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

 

Fordított adózásnál (vállalkozások között létrejött szerződések esetében) megváltozik az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka fogalma. Minden olyan tevékenység, amely hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására és egyéb megváltoztatására irányul, minden esetben kötelezően a fordított adózás körébe tartozik január 1-től. Továbbá 2026. december 31-ig fordított adózás mellett lehet üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jogot (karbonkvótát) átruházni, valamint meghatározott VTSZ-szám alá tartozó gabonákat, illetve vas- és acélipari termékeket értékesíteni.

 

Távértékesítés és online szolgáltatásnyújtási tevékenységek esetében az alanyi adómentes vállalkozás nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ezen értékesítéseknél jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, valamint import távértékesítés esetében az importáfa levonásba helyezésére is. A fentiek miatt ezen ügyletek ellenértéke így nem számít bele az adómentességi értékhatárba.

 

Vállalkozásokat érintő főbb adóváltozások:

Átalányadózás - Az átalányadó-választást nem gátolja meg a választást megelőző évre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévben ugyanakkor az átalányadóra vonatkozó, az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedelemben ötvenszeresét) kitevő bevételi értékhatár megmaradt.

A korábbi havi bevallás helyett elegendő az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban megtennie és az érintett összegeket befizetnie.

A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak a vállalkozásnak, amely kilép vagy a szabályok (pl. a bevételi értékhatár meghaladása) miatt kikerül a kedvezményes adó hatálya alól.

Az Szja tv. szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét (2022-ben az 1.200.000 forintot) el nem érő jövedelme mentes a személyi jövedelemadó alól, így az év elején az egyéni vállalkozónak nagy valószínűséggel kisebb a személyi jövedelemadó-előleg alapja, mint az  év hátralevő részében.

Kiva - 2023-tól nem választhatja adózási formaként a kisvállalati adót (kiva) az a társaság, amely a bejelentkezést megelőző adóévben a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre. A szabályok szerint januártól az a cég, amelyik a kamatlevonási-korlátozási szabályok, vagy a társaságiadó-szabályok tőkekivonásra és adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek (hibrid instrumentumok, strukturált ügyletek) alkalmazásával társaságiadóalap-módosítást hajt végre, az adóév első napját megelőző nappal kikerül a kiva hatálya alól.

Helyi iparűzési adó - Egyszerűsített adóalap-megállapítására jogosult valamennyi kisvállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot (átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot) nem haladja meg. Ez azt jelenti, hogy bevételi értékhatárok alapján fix tételes összegű HIPA befizetésére kötelezettek, amelyet adóbevallás benyújtása nélkül évente 1 alkalommal az adóévet követő május 31-ig kell megfizetni. A kivás vállalkozások a kisvállalati adóalapjuk 20 százalékában állapíthatják meg iparűzési adóalapjukat.

Egyszerűen fogalmazva: ha a kisvállalkozó adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetésen túlmenően az adóéven belül más – adókötelezettséggel összefüggő – teendője nincs.

Szocho - Külföldi előadóművészek és stábtagok esetében kiterjesztették az EU-n kívüli, ám a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból Magyarországra érkezett, s itt egyszerűsített adózást választó előadóművészekre és stábtagokra is a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet.

 

Felsőoktatási törvény módosításával járó változások: eltörölték a kötelező nyelvvizsgát, illetve a hallgatói jogviszonyt nem lehet elveszteni azért, mert egy tárgyból 6 alkalommal megbukik, a jogviszonyt már csak fegyelmi vagy anyagi okok miatt lehet elveszteni. Ilyen például, ha valakinek fizetési hátraléka van, vagy elfogynak az állami félévei és önköltséges formában nem kívánja folytatni a tanulmányait. Változtak az átsorolás szabályai is, nehezebb lesz elveszteni az állami ösztöndíjas helyet, mint korábban: eddig ugyanis a felsőoktatási intézmények maguk dönthettek arról, hogy pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól. Mostantól azonban már alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az ösztöndíjas helyeket. Átalakult a felvételi is, 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, illetve a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ezen felül idéntől már nem lesz központi minimum ponthatár.